Mentényi Klára szerk.: Műemlékvédelmi Szemle 2002/1. szám Az Országos Műemléki Felügyelőség tájékoztatója (Budapest, 2002)

MŰHELY - Somorjay Sélysette: Topográfiai Kutatások a Kulturális Örökségvédelmi Hivatalnál

Mindemellett sikerült fenntartani a folyó nagytopográfiai programokat Veszprém megyében és Kőszegen. Mai helyzet Ezen előzmények áttekintését követően a mai helyzetet a következőképpen összegezhetjük. A topográfiai kutatások számára adott a szervezeti háttér: nyolc fő művészettörténész és egy fő történész levéltáros, valamint 16 fő megbízással alkalmazott, gyakorlott kutató. Mivel 2002-ben befejeződik az állományrevízió, a következő évtől kezdve a teljes személyi kapacitás egy újból átgondolt topográfiai program szolgálatába állítható. A célzott támogatás teljes összege szintén erre a feladatra fordítható. A személyi feltételek mellett adott a technikai háttér is: az osztály valamennyi dolgozója kapott laptopokat és digitális fényképezőgépeket, rendelkezésre áll kellő menynyiségű scanner és CD-író az anyag feldolgozásához. A nyilvántartási adatbázis topográfiai igényeknek megfelelő, első fejlesztési fázisa befejeződött, és az 1996-200l-re jellemző időszakkal ellentétben biztosítottnak látszik folyamatos fejlesztése is.

11 Végül, de szempontunkból nem utolsósorban elmondhatjuk, hogy kipróbált és bevált módszertan áll rendelkezésre, amely lehetővé teszi egy-egy terület gyors áttekintését és az erre épülő, bővebb helyszíni felvételt. Tervek 2002 márciusában, amikor a hivatalvezetés kérésére össze kellett állítanunk a topográfiai kutatásokkal kapcsolatos, középtávon (három-nyolc éven belül) tervezett elképzeléseinket, ebből a helyzetből indultunk ki. Kutatási javaslatunkat és az első két év költségvetését az év közepén benyújtottuk, s bár döntés nem született, jelenleg ennek alapján dolgozunk. A tervezet rövid ismertetésével vázoljuk a KÖH-nél jelenleg folyó topográfiai kutatásokat. Alapkoncepciónk 2000 óta nem változott, inkább határozottabban körvonalazódott: a műemlékvédelem (immár örökségvédelem) nem háríthatja el sem a belátható időn belüli lajstromozás, sem a műemlékek tudományos feldolgozásának szükségességét. Fontosnak tartom megjegyezni, hogy a műemlék szót a topográfiai kutatások esetében mindig a szó eredeti jelentése szerint, nem pedig a magyar jogi szóhasználat beszűkítő értelmezésében használjuk. Fentiek értelmében a kutatási terv összeállításánál első szempontunk ennek az alapfeladatnak az ellátása volt. Az értékfeltárás két szélső pólusaként a műemléki értékleltárt illetve a nagytopográfiát határoztuk meg. A nagytopográfia fogalma nem szorul magyarázatra. A műemléki értékleltár az egyik új módszertani eszközünk. A műemléki revízióhoz hasonlóan kérdőíves felvételről van szó, adattartalma azonban szűkebb. Tulaj-