Mentényi Klára szerk.: Műemlékvédelmi Szemle 2002/1. szám Az Országos Műemléki Felügyelőség tájékoztatója (Budapest, 2002)

MŰHELY - Somorjay Sélysette: Topográfiai Kutatások a Kulturális Örökségvédelmi Hivatalnál

dóriképpen az első benyomás rögzítését célozza, segítségével a publikált szakirodalomra és a szemrevételezésre támaszkodva készítünk gyors értékelést egy-egy topográfiai egységről. A kötelezően felveendő adatok egyrészt az összehasonlítást, másrészt a rendszeres feldolgozást segítik. További kiemelt szempontunk volt, hogy a kijelölt időszakban valamennyi folyó és korábban megkezdett, de valamely oknál fogva félbeszakadt programunk megjelenjék, és ezeket - ezen időszakon belül - lehetőség szerint befejezzük, de legalábbis egy értékelhető stádiumig eljuttassuk. Harmadszor pedig célul tűztük ki: megtaláljuk a módját annak, hogy a topográfiai kutatások eredményeit folyamatosan közzé tegyük, elejét véve annak a - külső szemlélő szempontjából jogosan megfogalmazott - vádnak, hogy a pénzigényes kutatásoknak évtized számra nincs eredménye. Ennek három módját fontoltuk meg. Először: az értékleltárak elkészültét követően van mód arra, hogy akár egy Dehio típusú, szelektált anyagot közlő, akár egy teljességre törekvő, gyors inventarium jellegű kistopográfiát közreadjunk; ha van pénz és igény, többféle kiadvány is szerkeszthető az értékleltárak alapján, hiszen ezeknek pont az a lényege, hogy az anyaggyűjtés nem kiadványcentrikusan folyik, hanem a felvétel minimum tartalmát határozzuk meg. Másodszor: megfontolandó egy-egy műemlékfajta tematikus inventáriumának megjelentetése. Harmadszor: kézenfekvőnek látszik, hogy a hivatal honlapján topográfiai portált nyissunk. Feltételek A tervszerű munkának - tekintettel arra, hogy meglevő adottságokon alapul - egyetlen feltétele a folyamatos, értéktartó finanszírozás. A szükséges összeg jelentős része a minisztériumi céltámogatásokból származik, egyes tételek más hivatali programok keretéből kerülnek ki, a fennmaradó hiányt pedig a KÖH éves költségvetéséből reméljük. A topográfiai kutatások évek óta nem kapnak hivatali költségkeretet, legfőbb ideje annak, hogy ez pozitív módon megváltozzék. Felmerülhet a kérdés, hogy korlátozott finanszírozás mellett miért tartunk folyamatban egyszerre több programot. A rendelkezésre álló és a költségvetéstől reálisan remélhető keretből a tervezett időszakban egyetlen, a javasoltnál nagyobb lélegzetű program, például egy országos inventarizálás nem volna elvégezhető. Javaslatunk szerint azonban ezzel az összeggel több program eredményesen lezárható, miközben újak megindítására is van mód. Programbővítésre van lehetőség, ha a finanszírozás adott. így például el lehet tervezni az országos értékleltár felvételét, de egy ilyen tervnek a költségei messze meghaladják azt a léptéket, amivel mi az utóbbi három esztendőben dolgozhattunk. A költségeken kívül azonban még egy lényeges tényező van, és ezek a személyi feltételek. A topográfiai kutató munkában ugyanúgy nem adott a szakemberek utánpótlása, mint az örökségvédelem egyéb területein. A gyakorlat megmutatta, hogy nem igazán lehet és következésképpen nem is érdemes kizárólagosan a műemlékvédelem egyes területeire szakembert képezni. Másképp, értőbben szembesül az épülettel az a topográfus, aki