Mentényi Klára szerk.: Műemlékvédelmi Szemle 2002/1. szám Az Országos Műemléki Felügyelőség tájékoztatója (Budapest, 2002)
MŰHELY - Bodó Balázs: A veszprémvölgyi apácakolostor építéstörténete és kőfaragványai
11.Veszprémvölgy, apácakolostor. Az oromzat párkánykövei. Rekonstrukció. 2002. Rajz: Bodó Balázs káptalantermeknek van még egy jellegzetes alaprajzi sajátossága: a boltozatát támasztó két pillér. A kérdés eldöntéséhez a terem tengelyében a harmadolópontoknál kutatóárkot nyitottunk, de a keresett pilléreknek semmilyen nyomát nem találtuk. A helyiség nyílásrendszere is eltér a szokásostól. A káptalantermeknek ugyanis általában egy bejáratuk van az udvar felől. 27 A középen elhelyezkedő ajtó két oldalán egy-egy nagyméretű, általában kétosztatú ablak helyezkedik el. Ezzel szemben a mi esetünkben három ajtónyílással is számolhatunk. A fentieket figyelembe véve az épületrészt nem azonosíthatjuk a káptalanteremmel. A másik lehetőség, hogy az említett helyiség a refektórium, vagyis az ebédlő volt. Ebben az esetben a helyiség északkeleti és délkeleti részén, a faltól 130 cm-re feltárt két cölöplyukat összefüggésbe hozhatjuk a fal előtt álló asztallal. A helyiség belső szélessége megegyezik a Konch mesterrel kötött szerződésben szereplő 4,4 m-es szélességgel. 28 Az ott említett, északabbra lévő, fűthető helység minden nehézség nélkül azonosítható lenne a refektóriummal, hiszen azt biztosan fűtötték. A betegszoba ezek szerint az épület déli folytatásában feltárt falmaradványokban keresendő. A vizsgált épületszárny nyugati oldalán több épületmaradvány is előkerült. Közöttük rejtőzhet a szerződésben említett konyha. A fenti elmélet szépséghibája, hogy a szerződésben leírt épület földszintje kétosztatú, valamint nyilvánvalóan egyszerre épült. Az ásatási alaprajz ennek némileg ellentmond, hiszen a déli részen több osztófal is felfedezhető, azonkívül a falak több periódusúnak tűnnek. 29 A kolostor egyetlen in situ ajtószárköve az általunk korainak tartott épületszárny nyugati falának északi végénél látható. (3/g. ábra) Az ajtónyílás küszöbköve és déli alsó lábazati szárköve látható ma is eredeti helyén. Rhé Gyula ásatásai idején még az északi szárkő is meglehetett, de jelenleg nem tudjuk fellelni sem a romterületen sem a kőtári kövek között. 30 Az ajtó korhoz kötése bizonytalan. Az egyszerű elszedett keretprofil rézsűre metsződő lábazati megállítása nem tesz lehetővé pontosabb datálást. Anynyi mindenesetre bizonyosnak látszik, hogy másodlagos a falhoz képest. Az ajtó nyitásával megbontották a falat, majd az ajtó elhelyezése után a réseket visszafalazták. Erre valószínűleg a 14. századi nagy átépítés során kerülhetett sor. Ugyanilyen ajtó nyílhatott az említett fal déli végén is, amint azt küszöbköve mutatja.
