Mentényi Klára szerk.: Műemlékvédelmi Szemle 2002/1. szám Az Országos Műemléki Felügyelőség tájékoztatója (Budapest, 2002)

SZEMLE - A Livraisons d’historie de l’architecture című új francia építészettörténeti folyóirat (1-3/2001) (Granasztói Olga)

A sorrendben eddig megjelent utolsó (3.) szám témája az „örökség(védelem) története". Az előszóban a főszerkesztő hangsúlyozza, hogy az örökség(védelem) története kapcsán nem elég az ezen a területen működő intézmények tevékenységét, vagy a különböző, folyton változó „doktrínákat", szabályozásokat megvizsgálni. Az örökségvédelem történetének sokkal izgalmasabb megközelítési módja a recepciótörténeti szempontok figyelembe vétele, hiszen ezáltal kapcsolódik a téma a társadalomtörténethez és a művelődéstörténethez is. A funkcióváltások (az épületek belsejében vagy épített környezetében), a hozzáépítések, elvételek, restaurálások vagy a szimbolikus változások (történjenek azok lassan vagy egyik pillanatról a másikra) legalább annyira kell, hogy érdekeljék az örökség(védelem) történetét kutatókat, mint a kritika fejlődésének, vagy a tudományos kutatásoknak a története. Ebben a számban tehát olyan tanulmányokat találunk, amelyekben a szerzők arra keresik a választ, hogyan fogadták a későbbi generációk a rájuk hagyományozott épületeket. Agnes Bos tanulmánya a párizsi templomok átalakításáról a százéves háborút követően, vagy Marie-Anne Privat-Savigny-é a román kori templomok újjáépítéséről a vallásháborúk utáni időszakban, végül Magali Lenoir cikke a gótikus épületeket ért beavatkozásokról a 18. század végén, mind azt a benyomásunkat erősítik, mennyire viszszatérő és megalapozott az archaizmus/moderaizmus dialektikájának problémája. Egy másik területhez, az intézménytörténethez tartozik Ariette Auduc cikke a Monuments historiques finanszírozásának történetéről 1830-1920 között. Ide sorolható még Xavier Laurent tanulmánya is, aki az 1962-es francia műemlékvédelmi törvényből kibontakozó helyreállítási programot veszi nagyító alá. Az alábbiakban ezt a tanulmányt ismertetjük néhány részlet és a jegyzetek kihagyásával, amelyekhez az eredeti szöveg megtekintését javasoljuk. Xavier Laurent: Franciaország hét csodája: az 1962-es programtörvény a műemlékekről André Malraux születésének századik évfordulóján újabb könyvkiadási hullám indult meg a De Gaulle elnök alatt kulturális miniszteri posztot is betöltő író életművének kiadására. Az írói és politikusi portré megrajzolásához bőségesen találunk anyagot, de kulturális miniszteri tevékenysége alig ismert. Különösen az épített örökség területén kifejtett munkája maradt feldolgozatlan. A hatvanas években megszavazott két programtörvénnyel szintén alig foglalkozott az utókor. Még ha egyértelműen a Malraux-időszak eredményeihez kötődik is, eddig senki sem vállalkozott arra, hogy megvonja a mérlegét. Pedig ez az elsősorban a nyilvánosság megnyerését célzó cselekvési program az V. Köztársaság műemléki politikájának változásaihoz kiváló kiindulópontul szolgál.