Mentényi Klára szerk.: Műemlékvédelmi Szemle 2002/1. szám Az Országos Műemléki Felügyelőség tájékoztatója (Budapest, 2002)

KIÁLLÍTÁS - Rácz Miklós: Kiállítás a budai Szent Görgy tér kutatásáról

KIÁLLÍTÁS 197 Rácz Miklós KIÁLLÍTÁS A SZENT GYÖRGY TÉR KUTATÁSÁRÓL A múlt rétegei. A Szent György tér titkai. Budapesti Történeti Múzeum 2002. március 29. - 2003. február 23. A budavári Szent György tér a második világháború óta eltelt több, mint fél évszázadban legfeljebb azok számára jelentette a város egy fontos pontját, akik pusztulása előtt ismerték. Ez a hely volt a város egyetlen jelentős tere, mely a háborús pusztítás után nagyrészt romokban maradt, s kietlen, elriasztó látvánnyal fogadta a Várban járót. A mai emberek többségének emlékezetében afféle fehér folt a város értelmezhető szövetén belül. A teret nem csak az újjáépítés, hanem az azzal járó kutatás is elkerülte a legutóbbi időkig. Ezek a körülmények emelik ki annak a kiállításnak a jelentőségét, mely a (Középkori Osztály munkatársainak rendezésében) budavári Szent György teret és környezetét, mint az emberi kultúra egy kiemelkedő helyszínét mutatta be a Budapesti Történeti Múzeumban. Legutóbbi pusztulása előtt ugyanis mintegy hétszáz évig ez a kis terület szinte folyamatosan kitüntetett helyzetben volt - régészeti megfogalmazással élve - az emberi tevékenység tekintetében. Az, hogy a második világháborús pusztítás után máig kikerült fontos szerepéből, szerencsés körülményt jelentett a megismerés szempontjából. így ugyanis a vár egyéb területeihez képest jóval később, tehát fejlettebb, kifinomultabb módszerekkel kerülhetett sor a terület átfogó régészeti kutatására. A Magyarországon eddig legnagyobb léptékű városi ásatás Európában is a legfontosabbak közé számít, egyedülálló mértékben gyarapította az ismereteket és szélesítette a kutatók látókörét számos lényeges területen. A teret és környezetét, mint anyagi valóságában folytonosan változó helyszínt bemutató kiállítás rendezői tudatosan a régészet közelítésmódjára hivatkoztak a szemléltetés terén, s ezt jelezték a kiállítás címében is. „A múlt rétegeinek lehámozása közben az írott és képi dokumentumokat kutató, klasszikus értelemben vett történelemtudomány szerepét fokozatosan átveszi az ásatásokkal operáló régészet, amely sajátos módon mindig a legmodernebb kor viszonyaiból indul visszafelé. A régészet, amely az utolsó másfél évtized során a helyszín történetének egészen új dimenzióiba engedett bepillantást, mintegy «saját történelmet irva». E kiállítás éppen ezért a régészet perspektívájából, módszeréből kiindulva mutatja be a Szent György tér és múltjának egymásra rakódott rétegeit." A hely számára legfontosabb kulturális illetve társadalmi meghatározó tényező mintegy hatszáz évig a királyi palota volt. A hegyen alapított városnak ez a része a királyi palota előterében feküdt, s amíg az fennállt, e kis területet mindenkor a királyi ud-