Mentényi Klára szerk.: Műemlékvédelmi Szemle 2002/1. szám Az Országos Műemléki Felügyelőség tájékoztatója (Budapest, 2002)

VITA - Daragó László: 20. századi építészeti gondolatok a visegrádi királyi palota helyreállításának történetében

8. Visegrád, királyi palota. A fém fedéssel ellátott boltozatok. 2002. Fotó: Daragó László hoz. Ami az élő műemlék szempontjait il­leti: ez a modern elem egyértelműen a te­rek, szerkezetek új arcát villantja fel, s bármennyire is ötletes, nem eredeti. Ezért ez az új gesztus hátrányosan érinti a kate­gória prioritását. Tulajdonképpen a másik lehetőség az lett volna, hogy ezeken a bol­tozatokon is síkfödém keletkezzen és jár­ható terasztetőként jelenjen meg, ahogyan a „romantikus teraszok" esetében. Pázmándi Margit és Virág Csaba az 1971. évi pályázat megnyerése után ké­szült részletes tervükben a régi és az új formák hasonló építészeti együttélését ter­vezték (9. ábra). Tervük, a most töredéke­sen helyreállított zárt erkélyt, teljesen re­konstruálandónak ábrázolja, míg az épület félbevágott, részleges tömegrekonstrukci­ója üvegfalak modern architektúrájával alakulna ki. A tömeg részlegessége náluk még az alsóbb emeleteken is érvényesül, a hitelesen rekonstruálható részek hiteles összefüg­géseit alárendelve ennek a metszetszerű koncepciónak. Ezek alapján az élő műemlék triviálisan kiegészíthető részeinek integritását is elveszíti. Itt az új építészeti koncepció uralja a régit. Ehhez képest Deák Zoltán sokkal jobban biztosítja az eredeti épület érvé­nyesülését, s ez némi elmozdulás a többrétegű hitelesség-szemlélet irányába. 9. Visegrád, királyi palota. Terv a palota helyreállítására, 1986. (Pázmándi Margit - Virág Csaba). Részlet a kiállításból. 2002. Fotó: Daragó László

Next

/
Thumbnails
Contents