Mentényi Klára szerk.: Műemlékvédelmi Szemle 2002/1. szám Az Országos Műemléki Felügyelőség tájékoztatója (Budapest, 2002)
VITA - Daragó László: 20. századi építészeti gondolatok a visegrádi királyi palota helyreállításának történetében
5. Visegrád, királyi palota. Az emeleti mellvédkorlát. 2002. Fotó: Daragó László azonban vissza is lép ettől, mondván: a rekonstruált szerkezet túl törékeny ehhez. (De hát mit lehet tenni, ha ilyen keresztmetszetű oszlopokat találtak az ásatás során?) A mellvédkorlát dolgában iróniája átcsap maró gúnyba. Szerinte csak néhány részletet lehet „művészettörténetileg komolyan venni". (5. ábra) Mikó Árpáddal egyetértve a sarokoszlop helyett pillérek alkalmazását tartaná elfogadhatónak. Indoklás: a rekonstrukció túl könnyű és labilis. Sarokoszlopos változatra egyébként még a magyar emlékanyagban is több példa ismert. Igaz, ezek jó fél évszázaddal fiatalabbak. A szóban forgó szerkezet azonban állékonynak bizonyult, tehát statikai és szilárdságtani szempontból nem labilis. Mikó Árpád 31 a mellvéden álló oszlop és az alatta lévő törpepillér összeillesztését is kifogásolja, amit építész körben szintén számos kritika ért. E tekintetben az analógiák hiánya volt az egyik legfőbb kifogás. Búzás Gergely erre válaszul keresett analógiát (Busto Arisizio, templom, loggia). 32 A másik kifogás a loggia alaktani szabálytalanságából adódik. Kétségtelenül meglepő a karcsú törpepillér, hiszen ennek a korszaknak szinte csak fél-baluszterekkel közrefogott, kanellúrázatlan változata ismert (Buda - királyi palota, Vác - székesegyház, Nyék - királyi villa). Ugyanilyen karcsú, de kanellúrázott változat jó negyven évvel később tűnik fel a ránk maradt emlékanyagban: Siklóson. Az épület viszont nem analógiákból épül, hanem kövekből. Az együtt megtalált kőbábok, törpepillérek és oszlopok összeépítése volt a feladat. Általánosságban véve tehát igaz, hogy az oszlop alá oszlopszék való, az oszloptörzs modul-méretének megfelelő arányban a klasszikus szerkesztési szabályok szerint. Csakhogy ilyen faragott kő tudomásom szerint nem került elő a régészeti feltárások során. De akkor min álltak az oszlopok? Az emeleti loggiák oszlopai a Quattrocento építészetében rendszerint tömör mellvéden álltak. Még Itáliában is szinte előkép nélkülinek mondható a baluszteres mellvéd és a rátámaszkodó oszlop összeépítése. Ezek alapján el tudom hinni, hogy az
