Mentényi Klára szerk.: Műemlékvédelmi Szemle 2002/1. szám Az Országos Műemléki Felügyelőség tájékoztatója (Budapest, 2002)

VITA - Daragó László: 20. századi építészeti gondolatok a visegrádi királyi palota helyreállításának történetében

mint Szekér György építész-művészettörténész. Eredményeik folyamatosan publikálásra kerültek, melyek összegzését 1994-ben állították össze.

19 Építészeti tevékenység csak a már említett nagypince - Sedlmayr János tervei alapján történt - múzeumi berendezése volt 1991-ben.

20 Az utolsó helyreállítás óta eltelt majd negyedszázad időjárás okozta pusztításai katasztrofális állapotba hozták a romokat. A kerengőfolyosó állandó beázásai, az in-situ maradt faragványok pusztulása, a fedetlen falkoronák szétfagyása és az alsó kőrétegek szövetének károsodása, melyek együttesen a faltestek állékonyságának elvesztéséhez vezettek, a beavatkozás halaszthatatlanságát jelezték. Az 1990-es évek közepétől Deák Zoltán (AMRK) tervezi, majd irányítja az építészeti tevékenységet a palotában. A beavatkozások az északkeleti palotában 2000 őszén részben elkészültek és átadásra kerültek. Ennek eredményeként ma a díszudvar majdnem teljes magasságában előttünk áll. Rekonstruálták a földszinti kerengőfolyosó árkádsorát az eddig elmaradt három oldalon is, és (a délnyugati kivételével) teljes magasságban - boltozatukkal, nyílásaikkal együtt - elkészültek a mögöttük lévő helyiségek is. Az épület előtti udvar járószintjét mintegy 2,5 m-rel lejjebb süllyesztve, rekonstruálták az eredeti terepcsatlakozást. Erről a terepszintről, az egykori első fogadóudvarról indulva, megépült az előlépcső (egy előtetővel), mely a földszinti nagyterembe vezet. Ez a padlószintsüllyesztést követően már a Mátyás-korban épült, akkor, amikor a díszudvar felőli nyílásokat is lezárták. Az északi szárnyon keresztül vezető folyosón át közelíthető meg az északi palotakert, ahonnan el lehet jutni az egykori gyümölcsöskertbe. Az első emeleten a körüljáró - az oda felvezető lépcsővel, a reneszánsz mellvéddel és a fölötte ívelődő oszlopos, árkádíves gyámolítású féltetővel - szintén elkészült. Az első emeleti helyiségek közül a hegy felé eső, keleti traktus boltozott tereit rekonstruálták. Az északi és a nyugati traktus falai részben állnak, bennük helyezték el a nagyméretű kőrácsos ablakok másolatait. Ezek a helyiségek ugyan fedetlenek, de megközelíthetők, bejárhatók, padozatuk járható lapos tetőként szolgál. A déli traktus nyugati sarkánál már a földszinten sem volt helyiség, értelemszerűen az első emeleten is hiányzik. A mellette lévő helyiség padozata hiányzik, kilátszik a földszinti helyiség boltozata. A következő helyiség és a kápolnateraszra vezető folyosó járható lapos tetejére ki lehet menni, de ezeknek csak hátfala és némi mellvédfala áll. Elkészült a délkeleti helyiség az egykori konyha boltozatával, mely boltozat felülről látható. Az északi traktus mögötti árnyékszék-torony részleges rekonstrukciója ugyanerről a szintről közelíthető meg. A keleti szárny lépcsőházából lehet feljutni az első emeleti helyiségek fölé. Ez a lépcsőházi tömeg a palota legmagasabban rekonstruált egysége. Az első emeleti helyiségek fölött kialakuló, járható lapos tetőn át lehet eljutni a keleti felső udvar szintjére, ahol a fürdőház és az 1959-ben felállított oroszlános kút

21 fogad minket. A földszinti helyiségek közül az északi és a déli traktusban lévőket rendeltetéssel látták el: múzeumi bemutatás céljára használják. Az északnyugati sarokban kapott helyet a Herkules-kút eredeti töredékeiből összeállított modell, és a kút helyreállító munkálatainak bemutatása. Ebben a helyiségben lehetőségünk van megtekinteni egy számítógépes animációt az épület teljes kiegészítéséről. Az északi szárny következő helyiségei adnak otthont az együttes Mátyás-kori szakaszaiból származó leleteknek. A helyreállítás történetével foglalkozó teremben a Zsigmond-kori famennyezetek rekonstrukci-