Mentényi Klára szerk.: Műemlékvédelmi Szemle 2002/1. szám Az Országos Műemléki Felügyelőség tájékoztatója (Budapest, 2002)

VITA - Daragó László: 20. századi építészeti gondolatok a visegrádi királyi palota helyreállításának történetében

pályamű értékeit. Az értékelés szempontrendszerében ennek a tervnek a rangos műemléki környezethez alkalmazkodó szemlélete mindenképpen figyelmet érdemelt volna. Úgy látszik, a pályázaton a nagy acélszerkezetek, rácsos tartók alatt „áramló" egységes belső terek voltak a „nyerő" megoldások. A II. díjat nyert Gyüre Zsolt és Gyüre Zsoltné a gyümölcsöskertbe süllyesztett gödörben elhelyezett múzeummal kétségtelenül az alázatosabban viselkedő tervek sorát gyarapítja. Bármennyire is igyekszik eltűnni a ház, mégis ott van, ahol nem kéne lennie. Hatalmas beton kötényfalaival és üvegfelületeivel nehéz is lenne észrevétlennek maradnia. A III. díjas Rácz Endre és Vonnák János a többi terv közlekedési rendszerétől észak-északkeleti diagonális megközelítéssel és a múzeumépület ezen átlós tengelyének az északkeleti palotaudvarra irányításával vívott ki elismerést. Ugyan ezt a bírálat által kiemelt vizuális kapcsolatot én inkább tartanám az alaprajzi szerkesztésben megnyilvánuló „intellektuális" gondolatnak, mivel ebben a tengelyben nyertek elhelyezést a lépcsők, melyek akármennyire is áttörtek, akkor is zavarják az átlátást. A rom sorsával egyetlen díjazott és publikált pályamű sem foglalkozik. Valószínűleg a kiírás sem tartalmazta ennek helyreállítási programját. A kor műemlékes szakemberei talán az éppen akkor befejeződött építészeti beavatkozással lezártnak tekintették a rom sorsát. A nyertes szerzőknek lehetőségük volt tovább gondolni az épületet, mivel megbízást kaptak arra, hogy elképzeléseik módosított változatát részletesebben is kifejtsék. Erről a kiállításon bemutatott tervlapok alapján alkothatunk némi képet. Bár meglehetősen sommás megfogalmazásban, itt már a rom eredeti tömegének rekonstrukciójára is kísérlet történik. Ez az első, általam ismert, olyan kiegészítés, mely építészeti szempontból valamiféle teljességre törekszik. Ez a bátor terv állítólag már kivitelezésre került, már a pénz is rendelkezésre állt, mégsem lett belőle semmi. (Román András szerint

16 talán nem is baj.) Ezt a tervet az ezredfordulón létrejött megoldásnál is merészebbnek ítélem, ha megvalósul, valószínűleg még elkeseredettebb vitákat és érzelmeket váltott volna ki. Én az épület egyik fontos aspektusa: a tömeg helyreállítása irányában tett lépésként, mindenképpen progresszív tettként értékelem. Mivel azonban ez idáig kevés részlet került publikálásra, részletes elemzésére még nem nyílt módom. 1973-ban minimális régészeti tevékenység folyt a palota területén. A déli nagypince előtti udvarban egy lépcső alapjait tárták fel, és előkerültek a Herkules-kút töredékei. Az 1980-as évek közepéig ezen kívül csak a publikációs tevékenység számottevő.

17 Az 1980-as évektől Szőke Mátyás és Búzás Gergely vezetésével indult újra a palota feltárása. A munka a régebben előkerült részek hitelesítő ásatásaival, a teljes palotaegyüttes további régészeti feltárásával azóta is folyik. A lényeges új elem az az összegző tevékenység, amely a teljes leletanyag rendszerezésével és felmérésével, valamint közreadásával először volt képes az együttes építéstörténetének hiteles felvázolására. Az 1990-es évekre elkészült a kőfaragványok és a teljes épületszobrászati anyag feldolgozása. Az eredményeket Búzás Gergely és Réti Mária publikálta 1989-1994 között.

18 1991-től a hely végre tudományos jelentőségéhez mérten kap támogatást az Országos Tudományos Kutatási Alaptól. Szőke Mátyás vezetésével egy kutatóközösség jött létre, és elindult a teljes leletanyag feldolgozása. A csoport tagjai: Búzás Gergely, Fülöp András, Kocsis Edit, Mester Edit, Nyéki Dóra, Pölös Andrea és Tóth Csaba régészek, vala-