Mentényi Klára szerk.: Műemlékvédelmi Szemle 2002/1. szám Az Országos Műemléki Felügyelőség tájékoztatója (Budapest, 2002)

MŰHELY - Fülöp András - Koppány András: A veszprémvölgyi apácakolostor régészeti kutatása (1998-2002)

3. Veszprémvölgy, apácakolostor. A romterület áttekintő alaprajza a kutatott területekkel. 1998-2002. Bereczkiné dr. Hammer Edit és Udvardy László felmérése alapján hosszú és 4°-nyi széles - még ép falakkal biró templom, jezsuita izlésü ablakokkal bir; tető nélkül lévén, a hajó óloknak és farakhelynek, a tetőzött sekrestye pedig a közel fekvő vendéglő-bérnöktől istállóul használtatik."

42 Egy másik jegyzetéből ugyancsak az derül ki, hogy a jezsuita templom körüli falakat már nemigen lehetett értelmezni: „Az ősrégi apácza kolostorból alig maradt fenn valami. A mi még áll különféle képen van átidomítva, főleg a hajóban, ahol a jezsuita építészet nyomai láthatók. A sokszögű szentély hossza 3° 3' 1", szélessége 2° 1' 2", az nyitott templom hajójának hossza 8° 3', szél. 3° 1 ' 2". A kolostor részletei csak sejdíthetők, de meg nem határozhatók. Az anyag terméskő, a talapfedők valószínűleg még a régi építményből valók. A falak közt a régiek vörösre festve, de egyáltalán e kietlen köves pusztában nem azon benyomást teszik, melyet ilyen ősrégiségtől várnánk."

43 1885. június 23-án a MOB megvitatta Veszprém megye alispánjának felterjesztését, mely a terület rendezését irányozta elő. „Az 1885. évi június 23-án tartott ülésből a VK. Miniszterhez azon javaslat tétetett, hogy a bérlet leteltével az új bérlő köteles legyen az alapzatra épített rozzant épületet elbontani, s csak ezután lenne az ásatás eszközlendő."

44 Úgy látszik egy miniszteri rendelet csakugyan előírta a bontást, amiből kiderül, hogy a „rozzant épület" alatt magát a jezsuita templomot értették.

45 Tudjuk azonban,