Mentényi Klára szerk.: Műemlékvédelmi Szemle 2001 szám Az Országos Műemléki Felügyelőség tájékoztatója (Budapest, 2001)

MŰHELY - Vukov Konstantin: A Vitéz János-Studiolo belső tere. Az esztergomi vár lakótornyának részleges elméleti rekonstrukciója

2. Esztergom, vár. A Vitéz János-Studiolo alaprajza. 1. in situ boltozati gyámkő, 2. az élbordás, két szakaszos római keresztboltozat rekonstrukciója, 3. osztó hevederív a Zodiakus allegóriáinak ábrázolásával, 4. a török kori ostromok utáni helyreállítás fala, amelyet ma is látunk, 5. csigalépcső. 1989. Rajz: Vukov Konstantin zati tömbök fölött kb. 50 cm-nyire vörösre égetett téglapadló lapokból álló járószint maradványa, mint „tanúfal" figyelhető meg.

5 A mennyezetet modern födém képezi és néhány soros téglacsík mutatja a megmaradt falon a kiegészítést. A falfelületeken alakos képeket látunk,

6 amelyek töredékes határvonalakkal fejeződnek be vagy éppen csak foltokban maradtak meg (3. ábra). Ezek a töredékben levő maradványok korunk művelt szemlélője számára élményt nyújtanak, s óhatatlanul felmerül a kérdés, milyen lehetett ez a terein jó ötszáz évvel ezelőtt. A 12. század végi román stílusú palotában a korban általánosan elterjedt boltozási technikákat alkalmaztak. A palota helyiségei közül az alsó, egyoszlopos, ún. Szent István-teremben tökéletesen megmaradt a holdsarló formájú hevederívek közötti ún. római keresztboltozat. Ez azt jelenti, hogy a boltozat záradéka nem magasabb az oldalfalon illetve a hevederíven kialakult vezérgörbe csúcspontjánál, tehát gyakorlatilag két félhenger felület merőleges áthatásának geometriájáról van szó. Ez azért fontos, mert a Studiolonak is ugyanezen az elven épített boltozata volt, s jó két és fél évszázaddal később ezt a szerkezetet és a belőle adódó formát korszerűnek fogadták el, az ilyenformán lefedett tér tehát alkalmas volt a minden bizonnyal a humanista érsek által elképzelt reneszánsz falképegyüttes befogadására. A Studiolo felett emeleti helyiségnek is lennie kellett, hiszen belőle kis csigalépcső indul fölfelé, amelyből 6 fok épen maradt. Az íves oldalfal kváderkövein ugyanolyan oroszlános festés látható, mint amilyen a kápolna oldalfalának legkorábbi rétegén. Ezen