Mentényi Klára szerk.: Műemlékvédelmi Szemle 2001 szám Az Országos Műemléki Felügyelőség tájékoztatója (Budapest, 2001)

MŰHELY - Vukov Konstantin: A Vitéz János-Studiolo belső tere. Az esztergomi vár lakótornyának részleges elméleti rekonstrukciója

a kis csigalépcsőn valószínűleg bizalmas, belső forgalom zajlott. Ha ez nem így lett volna, akkor nem lett volna szükség erre a kis lépcsőre, hiszen közvetlenül mellette egy tágasabb csigalépcső is van. Ezen ma a látogatók felmehetnek az egykori ágyúteraszra, amelyet 1934-38-ban alakítottak ki a helyreállításokkal egyetemben. A terasz vasbeton födémé a 17. században elplanírozott ágyúterasz szintjéhez igazodott, így elvágta a boltozati rekonstrukció lehetőségét. A jelek azt mutatják, hogy Várnai Dezső, de maga Lux Géza is foglalkozott a rekonstrukció gondolatával. Lux Gézának szép rajza maradt meg fenn a kettős kapuzat és a Beatrix-terem enteriőrjének rekonstruktiv ábrázolásáról.

7 A tényekhez tartozik, hogy Lux Géza később, 1942-ben az Építészet című folyóiratban megjelent cikkében

8 ismertette a kápolnában lehullott borda elemekből összeállított boltozás munkáját, de a további helyiségek fölé síkfödémet tervezett. Gerevich Tibor, a MOB elnöke a „Charta del Restauro" hatására elméleti megfontolásból ez utóbbiak esetében kiállt a vasbeton födémek behúzása és a további rekonstrukciók elkerülése mellett. Várnai közzétett tanulmánya a Magyar Műemlékvédelem 1971-72 kötetében - az általa rekonstruált és periodizált alaprajzokon - pontosan jelzi a Studiolo és a Beatrix-terem egykori boltozatát.

9 A terasz lapos födémé Várnai vallomása szerint már 1938 végén beázott, azóta számtalanszor kellett szigetelni, de a beázás veszélye állandóan kísért. Ez az egyik ösztönző indok az általam javasolt födém-revízióra, a még fontosabbnak tűnő másik pedig a belső térélmény pontos és hiteles rekonstrukciójának megvalósítása, így a Fehér-torony ágyúbástyából valóságos toronnyá léphet elő, az esztergomi 3. Esztergom, vár. Vitéz János-Studiolo, az Erényeket ábrázoló fal felmérési rajza. 1. a 12. századi, vörös mészkő lapokból készült padló, mai állapot, 2. az elbontott 15. századi téglapadló szintje, 3. a török kori ostromok utáni helyreállítás fala, 4. a téglapadló meghagyott csíkja, 5. in situ boltozati gyámkő. 1989. Rajz: Vukov Konstantin