Mentényi Klára szerk.: Műemlékvédelmi Szemle 2001 szám Az Országos Műemléki Felügyelőség tájékoztatója (Budapest, 2001)

TANULMÁNY - Balázsik Tamás: A túronyi református templom

85 A paplakot állítólag bosszúból pusztították el a császáriak, mert a túronyi lelkész. Fodor Pál, a lelkészlak ablakából lelőtt egy horvát hadnagyot. De mert a cserépfedésű, 1816-ban két fűtött szobával rendelkező épületet másképp nem tudták felgyújtani, padlásán ölfákból raktak tüzet. Kerek Sándor lelkész (szolgált 1876 és 1888 között) pedig 1848-ban nemzetőrnek, 1849-ben rendes honvédnek állt, s őrmesteri rangot kapott a 129. honvédzászlóaljban. Az 1849. augusztus 2-i temesvári csatában hadnaggyá léptették elő. A felső-baranyai egyházmegye állapota 1886-ban. 1261., 1266. 86 Uo. 1259. 87 iff. Erdó'di i.m. 43. 88 Ráday Levéltár: Túrony, A4., 103. cs. 89 Ráday Levéltár: A felső-baranyai egyházmegye állapota 1886-ban. 1261. 90 Uo. 91 Uo. 92 Uo. és Ráday Levéltár: Túrony, A4., 103. cs. 93 Ráday Levéltár: A felső-baranyai egyházmegye egyházainak állapota 1886-ban. 1261. 94 Ráday Levéltár: Túrony, A4. 103. cs. 95 Ráday Levéltár: A felső-baranyai egyházmegye egyházainak állapota 1886-ban. 1261. 96 Uo. 1257. 97 Ráday Levéltár: Túrony, 103. cs. 98 Uo. 99 Uo. 100 Uo. 104. cs. 101 Uo. 102 A festményeket a Zsolnay-gyár lemintázta és majolikakészítményeinél felhasználta: Pécs-baranyai ismertető. Szerk.: Kalotai László. Pécs, 1934. 325. 103 Kovács Emil szerint a templom karzatán állt a II. világháborúig egy kis pozitív orgona, melynek valószínűleg nem volt pedálműve. Annyira elhordták darabjait, hogy csak a beépítés helye és a karzat mellvédjébe épített politúrozott darabok engednek következtetni a hangszer alakjára és nagyságára. Szélládájának egy darabját a torony harangok alatti padlójába építették be. Kovács Emil: Baranyai református egyházmegye templomainak hangszerei (1983-ban). Baranyai Helytörténetírás 1989. Pécs, 1989. 561. 104 Mint például a peterdi református templomét. 105 Ráday Levéltár, Túrony, 104. cs. 106 Uo. 107 Uo. 108 Uo. 109 Uo. 110 Uo. 111 Uo. 112 Uo. 113 Uo. 114 Rendkívül kár, hogy a peterdi református templomról a közelmúltban megkezdődött műemlékhelyreállítás első természetes mozdulataként lehajították a templom igen szép, egységes, 19. század eleji típusú, egyenes végű cserepekből készített cserépfedését. A rákerült modern, lekerekített végű cserepes fedés nemcsak a látvány szempontjából alacsonyabb értékű, hanem attól, a templom környezetét alkotó településképtől is teljesen idegen, amelynek számos épületét az eltávolítottal megegyező cseréptető fedi. A cserepezés sok esetben éppen olyan esztétikai értékhordozó, mint az eredeti vakolat, ezért mielőtt sorsáról döntés születik, szükséges, hogy állapotát komoly, természettudományos vizsgálat határozza meg! A megkezdett helyreállítással a túronyi templom cserepezése is a peterdi sorsára jutott. 115 Uo.