Mentényi Klára szerk.: Műemlékvédelmi Szemle 2001 szám Az Országos Műemléki Felügyelőség tájékoztatója (Budapest, 2001)

TANULMÁNY - Balázsik Tamás: A túronyi református templom

51 Zoványi Jenő: A reformáczió Magyarországon 1565-ig. Budapest. [1922.] 218-219. 52 Ugyanilyet tártunk lel a szintén Baranya megyei Peterd ref. templomának temetőjében. 53 Sírföldjéből ezenkívül a következő leletek kerültek elő: a; belül szürkés, egyenetlen felületű, kívül fekete, 1 mm széles, bekarcolt csíkkal tagolt felületű kerámia 4 mm-es falvastagságú töredéke, b; belül fekete, egyenetlen felületű, kívül barnás, lyukacsos, kvarcszemcsés, 1 mm széles, bekarcolt csíkkal tagolt felületű kerámia 6 mm-es falvastagságú töredéke, c; szürke edény csúcsba futó, belső oldalán körbefutó peremmel tagolt prolilú szájtöredéke. 54 A templom melletti temetkezést valószínűleg itt is Mária Terézia idején, uralkodói rendeletre szűntették be. A feltehetően ekkor nyitott, a település északnyugati szélén fekvő régi temetőt - benne többek között egy igen szép „E Sir Követ Túronyi / Pred Szántho István / Fiúi Tisteletef!) emelte néh Gye / nis Ersébet édes Annya / Porai Felett élt 65 eszt meg / holt 14 4Üi Febr 1826" feliratú sírkővel - 1852-ben hagyták fel, mert megtelt, de ezt a közvetlenül mellette lévő új temető telítődése miatt 1882-ben ismét használatba kellett venni (Ráday Levéltár, Túrony, A 4., 103.cs. 55 Idézi: Nagy Lajos: A Császári Udvari Kamara pécsi prefektúrájához tartozó terület 1687-ben. Baranyai Helytörténetírás 1978. Pécs, 1979. 32. 56 Idézi: Tímár György: A pécsi provizorátus faluösszeírásainak a török időkre vonatkozó feljegyzései (1695. 1696). Baranyai Helytörténetírás 1982. Pécs, 1983. 47., 104. 57 Papanek, Georgius: Geographica descriptio comitatus Baranyensis. Quinque-Ecclesiae, 1783. 154.; Baranya Megye Évszázadai (1000-1918). Szerk. Ódor Imre. Pécs, 1996. 60. 58 Túronyból még a 19. század első felében is volt természetbeni tizedjövedelme a pécsi káptalan lectorának: Aigl i. m. 18. 59 Németh i. m. 528. 60 Ráday Levéltár, Canonica Visitatio 1817. Túrony. 61 Nagy Iván: Magyarország nemes családai. IX. Pest, 1862. 59. 62 Nagy Lajos: A kurucok és rácok pusztításai Baranya vármegyében 1704 elején. Baranyai Helytörténetírás 1981. Pécs, 1986. 72. 63 Ifj. Erdó'dy Gyula: Turony község története. Turony, 1991. 24. 64 Németh i. m. 556. 65 Ráday Levéltár, Canonica Visitatio, 1817. Túrony. 66 Németh i. m. 560. 67 Levéltári leltárak 16. A herceg Batthyány család levéltára. Repertórium. Összeállította Zimányi Vera. Budapest, 1962. 21. 68 Az úrbéres viszonyok Magyarországon Mária Terézia korában. Szerk. Felhő Ibolya. Budapest. 1970. I. kötet, 92-93. 69 Ráday Levéltár, Canonica Visitatio, 1817. Túrony. 70 Uo. 71 Németh i.m. 556. 72 Ráday Levéltár, Canonica Visitatio, 1817. Túrony. 73 Németh i. m. 558. 74 Foldván' László: Adalékok a dunamelléki református egyházkerület történetéhez. Budapest. 1898. II. 278. 75 Németh i. m. 557. 76 Ráday Levéltár, Canonica Visitatio, 1817. Túrony. 77 Ráday Levéltár, Canonica Visitatio, 1817. Túrony. 78 Németh i.m. 561. 79 Felirata: Johannes Fischer goss mich in Fünfkirchen. A harangok évszámai és felirata: Ráday Levéltár, Canonica Visitatio, 1817. Túrony. 80 Ráday Levéltár: A felső-baranyai egyházmegye állapota 1886-ban. 1258. 81 Fényképe: Balázsik Tamás: A peterdi református templom. Műemlékvédelmi Szemle, 2000/1-2. 113. 82 Ráday Levéltár, A4. 103. cs. 49. 83 Ráday Levéltár: Túrony, A4. 103. cs. 84 Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára. Pest, 1851. III. 225.