Mentényi Klára szerk.: Műemlékvédelmi Szemle 2001 szám Az Országos Műemléki Felügyelőség tájékoztatója (Budapest, 2001)

RÖVID JELENTÉSEK - A hernádcécei református templom kutatása (Thúry László)

rülhatárolt, számos átalakítás, megújítás nyomát viselő északi falfelületen előkerültek annak a palotát a templommal összekötő hídszerű átjárónak a szerkezeti maradványai, amely első változatában a déli mellékhajófal 13. század végi építésekor készült el, és amely, (vagy amelynek utóda) még a Várday-lépcső építésekor is fennállt. A nyugatra eső sarokarmírozás által kijelölt épületsarkot a jelenlegi formájában emeletes szárnnyal összekötő falszakasz szintén középkori. Benne egy másodlagosan kialakított nyílásban elsőként elhelyezett fekvő téglalap alakú, elszedett, kőkeretes gótikus ablak befalazott nyílása került elő. Az épület egészére vonatkozó következtetéseket csak további vizsgálatok segítsé­gével lehet vázolni. D. Mezey Alice-Simon Anna-Emodi Tamás-Sarkadi Márton A HERNÁDCÉCEI REFORMÁTUS TEMPLOM KUTATÁSA Hernádcéce Borsod-Abaúj Zemplén megyében, Szerencstől északra, Boldogkő és Vi­zsoly között található. Ezen a helyen 1220 óta létezik település, 1358-ban és 1427-ben kelt oklevelekből ismert Alsócéce, Felsőcéce és a mára eltűnt Középcéce. A községeket a II. világháború után Hernádcéce néven egyesítették, az 1956. évi Helységnévtár már így ismeri. A régi elnevezéseket a falu két részének megjelöléseként ma is használják. A falunak két református temploma van, egy 1595. évi összeírás a felsőcécei temp­lomot már református használatúnak említette. Jelenleg ez a település egyetlen műem­lék épülete. A ma is látható gótikus templom valószínűleg a 14-15. században épült. Szentélye eredetileg a nyolcszög három oldalával záródott. Az épület mai állapotában egyhajós, támpilléres, keletéit, szentélye egyenes záródású. A hajó 12,40 méter hosszú, falai a szentély felé összetartanak, a bejáratnál szélessége 6,05, a szentély indításánál 5,74 mé­ter. Falainak átlagos vastagsága 0,90-0,97 méter. Kilenc támpilléréből egy a templom északi oldalát, három a szentélyt, három a déli oldalt, kettő a nyugati homlokzatot tá­masztja. Teteje bádogfedéssel épült, rajta szintén bádoggal fedett huszártorony áll. Déli és keleti oldalán félköríves záródású, kisméretű ablakok vannak, a hajó nyugati falában csúcsíves, keretezetlen ajtó, felette kis körablak található. Belseje síkmennyezetes, a va­lószínűleg eredeti bejárat felett fa karzat helyezkedik el. Amikor a homokdombra épült templom déli irányban csúszni kezdett, a falak meg­repedeztek, és az évszázadok során támpillérekkel kellett a déli oldalt megerősíteni. A szentély délkeleti sarkának kidőlt szakaszát egy egyenes fal és a hozzá kapcsolt vastag támpillér váltotta ki. A szószékre festett évszámok tanúsága szerint 1750-ben, 1905-ben és 1968-ban végeztek javítási munkálatokat a templomon - valószínűleg az átalakítások zöme is ezekhez az időpontokhoz köthető. 1750 előtt történhetett a szentély délkeleti sarkának kiomlása, majd átépítése és kiegészítése. A fal megváltozott vonala a tetőszer­kezet módosításához vezetett. 1750-ben épült a nyugati fakarzat, ezekben az években készülhetett az új tetőszerkezet a korábbi gótikus tetőzet egyes szerkezeti elemeinek fel-

Next

/
Thumbnails
Contents