Mentényi Klára szerk.: Műemlékvédelmi Szemle 2001 szám Az Országos Műemléki Felügyelőség tájékoztatója (Budapest, 2001)

RÖVID JELENTÉSEK - Jelentés az egri vár területén feltárt román kori székesegyház déli kápolnájában lévő korai keresztelőegyház (rotunda) leletmentő régészeti kutatásáról (Fodor László)

nyugati mai udvari falsarok külső szögletét az ajtótól egy 30-as szélességű kősorral beljebb ugratták. Érdekesség, hogy a sarok alatt megtaláltuk a 15-16. századi járófelületeket, ahol korabeli falmaradványokat is megfigyeltünk. Jelen pillanatban nem feladatunk ennek teljes feltárása, de az itt megfigyelt régészeti anomáliákat dokumentáltuk. Fontos megjegyeznünk, hogy az északi falszöglet és a fűtőkamra nyugati falsíkjának viszonyait - egyrészt a nyugati szomszéd telek felőli lezárás, másrészt a fürdőt védő tetőszerkezet statikai biztonsága érdekében - nem vizsgálhattuk. Ezen falrészek rajta ülnek a fürdő megmaradt egykori falmaradványain, de ezek kutatását, vizsgálatát, csak a védőtető elbontásával párhuzamosan lehet majd elvégezni. A falkutatás szakmai konzulense: Dr. Gerő Győző. Fodor László JELENTÉS AZ EGRI VÁR TERÜLETÉN FELTÁRT ROMÁN KORI SZÉKESEGYHÁZ DÉLI KÁPOLNÁJÁBAN LÉVŐ KORAI KERESZTELŐEGYHÁZ (ROTUNDA) LELETMENTŐ RÉGÉSZETI KUTATÁSÁRÓL Eger korai történetének talán legfontosabb építészettörténeti és régészeti emléke az a keresztelőegyház, amelynek kutatását az 1970-es évek végén Kozák Károly kezdte meg. Ő tárta fel a Setét-kapu helyreállítása során megtalált temetőrészt, melynek korát a kísérő leletek alapján a 10—11. századra tehetjük (Egri Múzeum Évkönyve, XVI-XVII. (1978) 157-182). Ez a korai temetőhely minden bizonnyal szorosan kapcsolódik a keresztelőegyházhoz. A félköríves szentéllyel záródó rotundát a későbbi templomépítkezések, korszerűsítések pusztították el, de alapfalai a betöltésben jórészt helyükön maradtak. A körkápolna feltehetően kapcsolódó tartozéka volt (?) az egykori püspöki udvarháznak, palotaépületnek. A palota déli falának maradványa ma is látható a déli kápolnaromok között. Egy 10-11. századi leletegyüttes maradványai jelennek meg itt, amelyek nemcsak Eger korai történetével kapcsolatosan fontosak, hanem további adatokkal gazdagíthatják az Istvánkori egyházi központok építészettörténetét is. 1999-ben hitelesítő ásatás keretében megkezdtük a megmaradt kápolnafalak feltárását és dokumentálását. A feltárás eredményeként láthatóvá váltak azok a sárba (agyagba) rakott alapfalak, amelyek mintegy 7 méteres átmérővel szerkeszthetők ki egy már korábban megtalált épített és kőlappal fedett sírépítmény körül. E sírépítményben emberi csontmaradványok jelenleg nem voltak ugyan, de látható benne egy kőből faragott fejtámasz. Ilyen sírhelyről - szerkezete és tartozéka, valamint a kápolnán belüli elhelyezkedése alapján - joggal tételezhetjük fel, hogy egykor fontos temetkezőhely lehetett. Valószínűsítjük, hogy az egyik első egri püspököt, talán „Buldus"-t temethették ide (?). Sajnos teljes épségben csak a körkápolna déli íve maradt meg, míg az északkeleti falívből néhány rövidebb szakaszt sikerült feltárnunk. Megállapítottuk, hogy az északi és a nyugati fal maradványok belefutnak a késői falak alá, vagy teljesen megsemmisültek a ráépítések során.