Mentényi Klára szerk.: Műemlékvédelmi Szemle 2001 szám Az Országos Műemléki Felügyelőség tájékoztatója (Budapest, 2001)

RÖVID JELENTÉSEK - Eger, Zalár József utca 11. (Fodor László - László Csaba) - Erdélyi falképfelmérések (Lángi József)

Az eredeti helyükön megfigyelt korai alapfalak mellett egy-két helyen még a korai temetkezésekhez sorolható emberi csontmaradványok (egykori sírhelyek) is előkerül­tek, amelyeket a falakkal együtt dokumentáltunk. A Setét-kapu közelében egy újabb fedlapos sírt tártunk fel, melyben bolygatott helyzetű csontmaradványok voltak. Korát a rotundánál későbbinek határoztuk meg. A keleti oldalon húzódó kisméretű karéjos szentélyépítmény és rotunda viszonyát még nem sikerült tisztáznunk, mivel az előbbire teljességgel ráépültek a 15. század vé­gi késő gótikus bővítmények masszív alapfalai. A szentély még látható alapfalai min­denesetre keleti irányba indulnak el. Sajnos anyagiak hiányában a kutatási munkát nem sikerült folytatnunk. A következő évek egyik fontos régészeti feladata az említett késő gótikus ráépítések szerkezeti viszonyainak és építési periódusainak tisztázása lesz. A rotunda műemléki bemutatása elkészült, jól megépített védőtető alatt kiemelt látniva­lót nyújt a nagyszámú érdeklődő közönségnek. Fodor László EGER, ZALÁR JÓZSEF UTCA 11. A város egykori északi kapujának közelében, a mai piac mellett fekvő egyemeletes ún. Tábornok-ház helyén már a 18. század első felében állt egy, a császári katonaság tiszti­karának lakást adó épület. A ház 1756-ra olyan rossz állapotba került, hogy annak le­bontása után Pichler János György helybéli építőmestert bízták meg az új épület meg­építésével. Az 176l-re elkészült emeletes épületről két összeírás maradt fenn, 1789-ből és 1805-ből. A házban a 19. század végétől városi bérlakások, üzletek voltak, majd éve­kig iskola működött benne. Az épületen végzett korlátozott mértékű falvizsgálat során megállapíthattuk, hogy a kéttraktusú ház tömegében - boltozott földszintjén térosztásában is - őrzi 18. századi állapotát. A síkfödémes emelet eredetileg megismételte a földszinti alaprajzot. Az 1983­ban végzett felújítás során az emeleti falakat átszabták, a falakról eltávolították a koráb­bi vakolatot, festéseket. Az épületben egyetlen 18. századi asztalosszerkezet sem maradt meg, minden ma látható ajtó, ablak az 1983-as felújítás során készült. Az ablakok kő­keretesek voltak, földszinten emeleten egyaránt, amelyekből egy 19. század végi átala­kítás csupán néhányat hagyott meg az emeleti folyosó falában. Az épülethez a nyugati oldalon eredetileg istállók, melléképületek tartoztak, amelyek a városban évtizedekkel ezelőtt végzett telek-átalakításoknak estek áldozatul. Fodor László-László Csaba ERDÉLYI FALKÉPFELMÉRÉSEK Az 1997-ben indított „Erdélyi középkori falképek és kazettás mennyezetek állapotvizs­gálata 1997-2005" című programunk során 2000-ben a megszokott négy felmérési hét

Next

/
Thumbnails
Contents