Mentényi Klára szerk.: Műemlékvédelmi Szemle 2001 szám Az Országos Műemléki Felügyelőség tájékoztatója (Budapest, 2001)

VITA - Enyedi Pál-Fontana Eszter: Történeti orgonáink védelme

1. Budapest, Corvin mozi, 1924. A főhomlokzat 1941 után. A Magyar Filmiroda felve'tele. KÖH Fotótár, ltsz. 26326. neg. Természetes módon járult hozzá a növekedéshez a mozgókép mozifilmmé válása, a már „sztorira-szkeccserre" épülő némafilm, drámai aláfestő zongorajátékkal kísérve.

4 Ekkortájt tapadhat a mozi sokrétű jelentéséhez az álomvilág láthatóvá tételének és a néző részvételének igénye. A kül- és peremvárosi részeken a telekkiosztások miatt más, önálló telkeken szabadon álló, pavilonszerű épülettípusként jelent meg a mozi, részben természetes, állandósult fejleményeként a hajdani sátormoziknak. Megkezdődött a moziknak a társadalomban betöltött rangjuk szerinti differenciálódása is, s ez természetesen tükröződött a belsőépítészeti tagoltság és megformáltság igényességében. (A fapados, szűk, kevés nézőt befogadó csőmozi ellenpéldája a Royal Apollo mozi, amely a Népszínház utcai Apollo mozi előkelő, sőt főúri közönségét vitte át az Erzsébet körúti Royal szálló bál- és hangversenyterméből átalakított minden igényt kielégítő és kiszolgáló együttesébe.)

5 Az I. világháború után ez a tendencia felerősödött; a látogatók összetétele és igényei (elegancia, kényelem, további szolgáltatások) hatottak az építészeti megformálásra is. A két világháború közötti korszakban egy új minőség jelent meg a moziépítészetben. (/. ábra) Jó példa erre az időszakra a végül Bástyaként bezárt mozinak a tárgyalt időszakban kávéházból műszaki bravúrral 600 férőhelyes mozivá átalakítása.

6 Mégis, kevés mozi épült/alakult át a 20-as években és a 30-as évek első felében, nem véletlenül: a dekonjunktúra általános volt, s forradalmi igényű változás sem a technika, sem a látogatók részéről nem történt.