Mentényi Klára szerk.: Műemlékvédelmi Szemle 2001 szám Az Országos Műemléki Felügyelőség tájékoztatója (Budapest, 2001)

VITA - Enyedi Pál-Fontana Eszter: Történeti orgonáink védelme

A mozi új korszakát az 1930-as évek igazán forradalmi változásai jelentik, amikor a hangosfilm megjelenése egybeesett a modern építészet térhódításával. Ez a változás részben a régebbi mozi- és színház(varieté)épületek egész sorának átépítésével járt együtt pl.: Bem, Bethlen, Művész, Vörösmarty, Uránia (2. ábra); részben pedig a modern építészet bérház-mozi klasszikus épülettípusát hívta életre. Ez utóbbi már egyáltalán nem hasonlított csőmozis elrendezésre - a hangsúly a nagy nézőszámra, az igényes kiszolgálásra esett. Ezeknek az elvárásoknak korszerű építészeti kiképzéssel (széles nézőterek, páholysorok, erkélyek) és fejlett technikai megoldásokkal (nyitható teu5) tettek eleget, követve a kortárs tendenciákat. Az új épülettípus jellegzetes példái az Átrium mozi (Kozma Lajos, 1935-36), a Simplon mozi (Preistch Gábor-Vadász Mihály, 1934), a Duna mozi (Hofstätter Béla-Domány Ferenc, 1937). (3. ábra) Ezek az épületegyüttesek a kiemelkedő színvonalú építészeti gondolat mellett technikai téren is jelentős alkotások. A belső térkialakítást nemes anyagok felhasználása: csillogó krómacél-tagozatok, nagy üveg- és tükörfelületek, márványburkolatok, geometriailag tiszta, hűvös, elegáns formák jellemezték. (Mit jelenítettek meg ezek az épületek? Mándy szavaival: „aztán belépett az előcsarnokba. Oszlopok, plakátok - és az a súlyos, nyomasztó csönd! Mint a templomban. Nem, ez egy cseppet sem hasonlított azokhoz a kedves kis mozikhoz a Tisza Kálmán tér környékén. ... Ebben a csöndben és sötétben igazán nem lehe2. Budapest, Uránia filmszínház. Tervezte: Schmahl Henrik, 1899. A reprezentatív belső tér részlete. KÖH Fotótár, ltsz. 26328. neg.