Mentényi Klára szerk.: Műemlékvédelmi Szemle 2001 szám Az Országos Műemléki Felügyelőség tájékoztatója (Budapest, 2001)

VITA - Enyedi Pál-Fontana Eszter: Történeti orgonáink védelme

az „Irányelvek" e tekintetben csak ajánl („lehetőleg"), míg Hajdók kategorikusan kijelent („nem oldható meg"). Vajon minden munkálat minden esetben kivitelezhetetlen helyben a szűkös tér, a liturgia ellehetetlenülésének veszélye és a szükséges szerszámok szállíthatatlansága miatt? Aligha. Az ajánlást korábban egy német regulatíva is megfogalmazta: „Die Arbeiten sollen möglichst im Aufstellungsraum der Orgel ausgeführt werden, um die Orgelteile nicht unnötigen Schwankungen der Luftfeuchtigkeit auszusetzen." Vö. Wegscheider—Werner: i. m. 13.! Ld. még a 12. jegyzetet! 10 „[...1 A kérdéses elemek értékének megítélése és a végrehajtandó eltávolítások elhatározása nem függhet egyedül a tervezőtől." (Velencei Charta, 11. pont); „Umfang und Art der Arbeiten an wertvollen historischen Orgeln sollte ein Gremium unbedingt vor jeder Maßnahme am Objekt beraten; [...]" (Wegscheider-Werner: i. m. 6., az eljárás menetéről ld. uo. 17., 20!); továbbá: „Schwieriger werden die Entscheidungen bei Veränderungen aus späterer Zeit, die in einer grundsätzlich abweichenden Bauweise durchgeführt wurden. Hier entscheiden Qualitätsmerkmale, zu deren Festlegung in jedem Falle eine Sachverständigenkomission hinzugezogen werden sollte." „Der subjektive Geschmack von Organisten, Orgelbauern und Sachverständigen darf nicht ausschlaggebend sein für die Kriterien der Restaurierung historischer Orgeln. Deshalb ist die Einsetzung eines Sachverständigengremiums bei der Restaurierung wichtiger historischer Instrumente zu einer allgemein akzeptierten Praxis geworden." (Harald Vogel: Kriterien für eine Orgeldenkmalpflege in Europa. Előadás a varasdi „Die Orgel als europäisches Kulturgut" I. európai műemléki orgonakongresszuson, 2000. szept. 16-án.) 11 „[...] ha változtatásokkal áll szemben, a szakértőnek és az orgonaépítőnek fel kell tennie a kérdést, hogy képes-e beleélni magát egy letűnt orgonastílus korszakába? Ha saját énjüktől el tudnak vonatkoztatni [...], akkor nincs baj." Ld. Walter Supper: „Aus der Arbeit des Orgeldenkmalpflegers", Musik und Kirche 19 (1949) Heft 5, 139-142.! 12 Hajdók Judit kifogásával helyezzünk szembe egy hazai gyakorlati példát is a közelmúltból! 1992ben restaurálták Beethoven zongoráját Budapesten. A nagy értékű tárgy restaurálásához olyan szakembert kerestek, aki az 1820 körüli angol zongorák restaurálásában a legkiválóbb, és abban nagy gyakorlata van. A kiválasztott személynek előbb egy kisebb vizsgát kellett letennie, és egy restaurálási koncepciót kellett megvédenie. Ezután kapta meg a megbízást. Ekkor egy részletes koncepciót készített, amelyet egy nemzetközi bizottság előtt újra meg kellett védenie. A bizottsági tagok Budapestre jöttek, és együtt konzíliumot tartottak, hogy megvitassák a koncepciót. Bár az ajánlás nélkül a konzílium nem ment volna sokra, hiszen a restaurátor sokkal alaposabban foglalkozott a dolgokkal, viszont a szakértők nem voltak elfogultak, és kívülről látva a dolgokat további ötletekkel, tanácsokkal szolgáltak. - A restaurálás feltétele volt, hogy azt a helyszínen kell végezni. A Beethovenzongorát tehát a Nemzeti Múzeum hangszerraktárában restaurálták, mégpedig kiválóan. A restaurátor elhozta Angliából ládákban a teljes műhelyét. - Az eredmény CD-n hallható és különféle kiadványokban olvasható: „Régi javítások és restaurálások a Beethoven-zongorán 1817-1966", Műtárgyvédelem. Budapest 1994. 99-112.; „«Ez egy szép ajándék !» (Beethovens englisches Klavier)", The Beethoven Broadwood Fortepiano Tour. London 1992; „Beethoven's english piano and the Viennese pianomaker", New Hungarian Quarterly. 1992. 153-155.; „Piano on Voyage." Dokumente über den Beethoven-Flügel für den Videofilm. EMI Classics, London 1992; A Beethoven-zongora. EMI Classics. 1992. Begleitheft zur Tonaufnahme des Broadwood-Flügels. 13 Az ehhez szükséges feltételeket a Kulturális Örökségvédelmi Hivatalnak kell megteremtenie. Vö. 2001. évi LXIV. tv. 6. §; 7. § 4-7.; 28. § a); 29. §; 47. § (1); 48. § (1); 71. § c), d); 81. § 1)! 14 1989-ben, az országos orgonafelmérést követően született egy ideiglenes jegyzék, mely közgyűjteményben megtekinthető, s amelyre a '93-as „Irányelvek" mint előkészületben lévő jegyzékre utal is. (Ld. Irányelvek 108., 34. jegyzet!) Mivel az „Irányelvek"-et az NKA is figyelembe ajánlotta az orgonarestaurálási pályázat kiírásában (Népszabadság 2001. febr. 19., 14.), bizonyíthatóan nem felel meg a valóságnak Hajdók állítása, miszerint a pályázat kiírója nem tudta, hogy mit takar a „műemlékorgona" fogalom, azaz hogy nem létezik végleges jegyzék. (Vö. Hajdók: i. m. 179.!) 15 „Für denkmalpflegerische Maßnahmen ist rechtzeitig vor Auftragsvergabe die Zustimmung des Bundesdenkmalamtes durch den Eigentümer / Auftraggeber einzuholen (§ 4, 5 Denkmalschuztgesetz). Verhandlungspartner des Auftragnehmers (Orgelbauers) ist grundsätzlich der Auftraggeber, der die notwendigen Kontakte zum zuständigen Kirchenmusikreferat und Bundesdenkmalamt herzustellen