F. Mentényi Klára szerk.: Műemlékvédelmi Szemle 2000/1-2. szám Az Országos Műemléki Felügyelőség tájékoztatója (Budapest, 2000)

MŰHELY - Fülöp András: A dunakeszi-alagimajori templomrom régészeti kutatása

17a. Dunakeszi-Alagimajor. templomrom. A román kori körtemplom. 2000. Rekonstrukció: Máté Zsuzsanna tel a ma is álló templomokra, melyek alapján képet kaphatunk arról, tömegét tekintve hogyan nézhetett ki épületünk. A félkör- vagy patkóíves szentélyzáródású rotundák legkorábbi csoportját azok a templomok alkotják, melyek államalapítás kori székesegyházaink Veszprém,

58 Gyulafehérvár,

59 Eger

60 mellett épültek meg. Az utóbbi két esetben felmerült, hogy egybeépültek volna a mellettük álló püspöki templommal. Mivel azonban korai székesegyházaink periodizációját - részleges vagy éppen túlzott kutatásukból adódóan - még ma sem ismerjük, nincs megnyugtató válasz arra a kérdésre sem, hogy e rotundák mikor készültek. A félköríves szentéllyel ellátott körtemplomok típusa széles körben elterjedt a falusi templomépítészetben is. A korábbi évtizedekben feltárt rotundák, mint pl. a kisnánai,

61 a sárospataki

62 vagy a letenyei

63 körtemplomok esetében a szakirodalom igyekezett keltezésüket all. századhoz közelíteni. Emellett a kutatásban jelen volt egy másik - valószínűleg teljesen alaptalan - nézet is, miszerint a kisebb átmérőjű templomok épültek volna korábban, a nagyobbakat pedig későinek kell tekintenünk.

64 A keltezés körüli bizonytalanság különösen olyan közismert, álló rotundák esetében szembetűnő, mint Algyógy

65 vagy Öskü

66 esetében, melyek datálása a 11-13. század között ingadozik. Nehezíti a helyzetet, hogy gyakran az ásatások során sem került elő olyan leletanyag, mely segítette volna a kormeghatározást. Másutt - főleg a régebbi kutatásoknál - a jól dokumentált ásatások hiányoznak.

67 A középkori Alag tágabb környékén állt körtemplomokról szintén hiányosak az ismereteink. Talán patkóíves szentélyzáródású rotunda lehetett az Alagtól két faluval odébb fekvő (Nyír-)Palota temploma, ám az erre utaló egyetlen forrásunkat, az 167273-ban készített Pongrácz-félc térkép kissé idealisztikus templomábrázolását

68 kétkedve kell fogadnunk. A régészetileg vizsgált templomok között találjuk a Budapesten, a cinkotai evangélikus templom alatt feltárt körtemplomot, melynek elbontására Irásné Melis Katalin szerint a 12. század végén kerülhetett sor.

69 A másik kutatott templomot, az isaszegi körtemplomot ásatója, Czeglédy Ilona a 13. századra keltezte.

70 Az alagi templomrom magját képező rotunda építési idejére nézve szilárd támpontunk továbbra sincsen. Az egykorú leletanyag lényegében hiányzik, leszámítva két kapuzattöredéket. A rotunda korára vonatkozóan továbbra is kiindulópontnak tekintjük Gervers-Molnár Vera érvelését,

71 és a kváderfalas építési technika miatt legkorábban is csak a 12. század végén tartjuk elképzelhetőnek a templom építését.