F. Mentényi Klára szerk.: Műemlékvédelmi Szemle 2000/1-2. szám Az Országos Műemléki Felügyelőség tájékoztatója (Budapest, 2000)
MŰHELY - Fülöp András: A dunakeszi-alagimajori templomrom régészeti kutatása
17b. Dunakeszi-Alagimajor, templomrom. A késő gótikus templom. 2000. Rekonstrukció: Máté Zsuzsanna Az előkerült lábazat profilozása viszont elsősorban 12. századi oszloplábazatainkkal, pl. a pécsi népoltár egyik lábazatával, 72 a kalocsai dombormű ábrázolásával 73 vethető össze, falusi templomaink közül pedig Pápóc példáját 74 idézhetjük. E típus legfejlettebb változatának egy 1200 körűire keltezett somogytúri kapulábazat tekinthető. 75 Az attikai lábazat tömbszerű kifaragása, alsó, rendkívül lapos párnatagja alapján mindenképpen egyszerűbb a 13. század folyamán széles körben elterjedt lábazattípusoknál. 7 " Falusi templomok esetében ugyan mindig számolnunk kell egyes archaikus vagy egyszerűbb formák továbbélésével, 77 ám véleményünk szerint itt Alagon ez kevésbé valószínű, hiszen a kőfaragványok sem képviselhettek sokkal alacsonyabb színvonalat, mint az igényes kváderfalazat. A kapuzathoz tartozó fejezet 78 levél- és háromeres szalagmotívuma szintén 12. századi székesfehérvári, 79 somogyvári, 80 és ami esetünkben fontos: óbudai és budai 81 faragványokkal mutat rokonságot (18. ábra). Ezek időbeli felső határát viszont a 12. század közepe körül szokás meghatározni. A fentiekből adódó közel fél évszázados különbséget magával a keltezéssel kívánjuk áthidalni: templomunk korát a 12. század közepe és a 12-13. század fordulója közti időszakra tesszük, megjegyezve, hogy a kapuzatrészletek - szemben az idézett párhuzamokkal - egy egyszerű falusi templomból kerültek elő. Több részletét tekintve igen közel áll az alagi rotundához a szalonnai református templom korai periódusa. Építésének idejét kutatói, M. Kozák Éva és H. Sallay Marianne a 12. század végére - 13. század közepére keltezték. 82 Itt az egykori párkánymagasságig megőrződtek a falak, ezek alapján egyértelmű, hogy a szentély tetőgerince belemetszett a hajó tetőzetébe. 83 Ilyen megoldást feltételezünk Alagon is. (17/a. ábra) Szalonnán a templombelsőben az alagi templom fülkéjéhez hasonlót tártak fel a hajóban, a szentély és a déli hajófal találkozásánál. A fülke fenékszintje és a vele egykorú téglapadló itt összevethető volt, ennek alapján az ásató papi ülőfülkének határozta meg, noha az nem a szentélyben volt. 84 Az alagi templom szentélyét bizonyára kváderekből rakott negyedgömb-boltozat fedte, ugyanakkor a hajó boltozásáról nincsen adatunk. Az a tény, hogy az ásatás során semmilyen középpillér nem került elő, megengedi, hogy akár síkmennyezetes, akár boltozatos lefedést feltételezzünk. Ez utóbbira dunántúli körtemplomainknál találunk szép példákat, így Öskün, 85 Kallósdon, 86 Bagódon, 87 Nagytótlakon. 88 A színvonalas kialakítású alagi templom esetében joggal feltételezhetjük ez utóbbi megoldást.
