F. Mentényi Klára szerk.: Műemlékvédelmi Szemle 2000/1-2. szám Az Országos Műemléki Felügyelőség tájékoztatója (Budapest, 2000)

TANULMÁNY - Rostás Tibor: Udvari művészet Magyarországon a 13. század második negyedében és közepén, avagy a Gizella-kápolna hazai kapcsolatrendszere

zsámbéki főszentély és a kerci típusú szentélyek ablakelrendezése között, mivel a záródás átlós oldalain a hosszúkás és körablak kombinációja Kercen egyszerű, tiszta koragótikus formában jelenik meg, sima, rézsűs kváderkávákkal, Zsámbékon viszont későromán körítéssel, gazdag profiláció, faltükrök, falsíkvisszaugratások bonyolult egységébe komponálva. A hosszúkás ablak az. erdélyi fő emlékeken (Kerc: Brassó, Szent Bertalan; Prázsmár) magas és csúcsíves, míg a dunántúli példán viszonylag magasról indul és félköríves. A kerci stílusnak a magyar anyagban leginkább a bélapátfalvi felel meg - ami valószínűleg mindkettő ciszterci mivoltával magyarázható - de közvetlen kapcsolat nélkül. Bélapátfalván a szentélyen és a kereszthajóhomlokzatokon az erdélyi szentélyek keleti oldalához hasonlóan páros ablakok fölött jelenik meg a körablak, de a fal kevésbé áttört, a kompozíció kevésbé összefogott, továbbá a stílus valamelyest gazdagabb a kercinél. A zsámbékihoz inkább közelebb áll a kremsmünsteri kialakítás, a gazdagon és aprólékosan tagozott körablakkal és a rézsűs káva szélén három, lábazattal ellátott negyedpálcával tagolt félköríves ablakkal, azonban itt még a stílus is csak hasonló. (Doberer, Erika: Zur mittelalterlichen Baugeschichte des Klosters und der bestehenden Stiftskirche. (Forschungsstand 1975) In: Stift Kremsmünster I. Teil. Österreichische Kunsttopographie XLIII. Wien. 1977. 115, 117. Abb. 50-53.) Megjegyzendő, hogy Zsámbékon az elpusztult keleti oldal ablakrendszerét a rekonstrukciós rajzokon a megmaradt átlós oldalnak megfelelően képzelték el. (Lóvéi Pál: A zsámbéki rom műemléki védelmének története In: Magyar Műemlékvédelem. Az Országos Műemlékvédelmi Hivatal Evkönyve X. (1980-1990) Budapest. 1996. 43. old. 9. kép (Tandor Ottó); 45. old. 12. kép (Sztehlo Ottó); 48. old. 17. kép (Möller István); Lux G., 1939. 40. ábra; a kapcsolat említése Kerccel és Brassóval: uo. 38.), és ilyen a kremsmünsteri elrendezés is, de a keleti ablakcsoport megkettőzött hosszúkás ablakkal is elképzelhető. 101. Györffy György: Adatok a Pilis megyei monostorok középkori történetéhez. Művészettörténeti Értesítő V. ( 1956) 280-281.: Oszvald, i. m. 1957. 252.; 102. Valter Ilona: Ujabb régészeti kutatások a zsámbéki premontrei prépostsági romban 1986-1991. Műemlékvédelmi Szemle I. 1991/2. 26. 103. Marosi, i. m. 1996. 71. 104. Györffy, i. m. 1956. 280-281.; és KMTL, i. m. 1994. Zsámboki címszava: Eynard (eml. 1244-48) szolgagyőri ispán és királynéi lovászmester, Gilét (eml. 1258-66) királynéi lovászmester. Smaragd (eml. 1257-67) fehérvári prépost és kalocsai érsek. 105. Entz, i. m. 1963. 124, 141, 145-146. Entz további elméletei azonban kétségesek. Nem tartható a királyi összefüggéssel kapcsolatban a kolostor közvetlen francia származtatása és a nagyszabású, Párizs környéki ciszterci építészetből való levezetése. Uo. 139-141. Nem látom bizonyítottnak azt sem, hogy a vonatkozó plébániatemplomokat - meghatározható rendben - egymás után emelték az egyik építkezésről a másikra vándorló műhelyrészek. Uo. 145. 106. Csemegi, i. m. 1955. 9.; Zolnay, i. m. 1963. 54-55. 107. Zolnay, i. m. 1963. 55-56.; Györffy, i. m. 1975. 298. 108. A történeti adatok összefoglalása: Csemegi, i. m. 1955. 10-1 1 és 89. és Györffy, i. m. 1975. 299; 302; 313; 320. 109. Csemegi, i. m. 1955. 50. 110. Gyürky, i. m. 1981. 124. 111. Györffy, i. m. 1975. 320. 112. Györffy, i. m. 1975. 299. 113. Az egyszerűbb részletformákat (pl. félköríves, rézsűs kávájú résablakok, élszedéses keretek) mutató budai épületek problematikusabbak, nehéz stiláris besorolásuk és keltezésük igen bizonytalan. Vegyük sorra a biztosan 13. századi részleteket, melyek kivétel nélkül ülőfülkék. A Hess András tér 4. számú ház három középkori ház összekapcsolásával jött létre. A középsőnek a kapualjában lévő ülőfülkék háromkaréjosak, ívükön negyedhomorlatos profillal. A kapualj déli oldalát öt, az északit legalább három fülke díszítette. Az északi ház kapualjának csak az északi fala maradt meg, három ülőfülkével. Ezek enyhén csúcsívesek, ívük élszedéses. Ld: Czagány István: A budapesti I. ker. XI. Ince pápa-tér 4. sz. épületen végzett műemléki kutatások eredményei. Művészettörténeti Értesítő 1954. 285. 299. Alaprajz: 2. kép. Csúcsíves fülkék: felmérés: 2l/a és 35. kép. Fotó: 33-34. kép. Háromkaréjosak: felmérés: 20. és 26. kép. Fotó: 23-24. kép. A két szomszédos ház fülkéi igen hasonlóak. Profiljuk a fülkék közötti hasábos pillérek vállvonalánál átfordul, a szélső fülkéknél a profil