F. Mentényi Klára szerk.: Műemlékvédelmi Szemle 2000/1-2. szám Az Országos Műemléki Felügyelőség tájékoztatója (Budapest, 2000)

TANULMÁNY - Rostás Tibor: Udvari művészet Magyarországon a 13. század második negyedében és közepén, avagy a Gizella-kápolna hazai kapcsolatrendszere

Az udvari művészeti stílus a megrendelők igényei szerinti legkülönbözőbb épülettípusokon jelenik meg. Vizsgáltuk várpalotán és palotakápolnán, nemzetségi monostorokon, koldulórendi templomokon, ciszterci apátságon, plébániatemplomokon, polgárházakon. Ezek építészeti kialakítása más és más. Ennek ellenére stílusunk nem csak kőfaragványstílust jelent, az épületeket több esetben szerkezeteik rokonsága (támaszok, boltozatok, ablakok) is összekapcsolja. Ahhoz, hogy ez nem mutatható ki még több esetben, és hogy a stílus legvilágosabban mégis a faragványokon követhető, minden bizonnyal jelentősen hozzájárul az emlékek nagymérvű elpusztultsága is. A vizsgált stílus nem volt kizárólagos a század középső harmadának Magyarországán. A király környezetétől távolmaradók, az udvari stílustól elhatárolódok vagy éppen hozzá nem férők jelentős épületei másféle stílust hordoznak. Igaz ez elsősorban Ják és hatóterületének művészetérc, amely alapvetően eltér vizsgált emlékanyagunktól, még akkor is, ha egy-egy véletlenszerű érintkezés kimutatható. Ugyanez érvényes Gyulafehérvár ekkor épült részeire is, és Bélapátfalva sem áll valódi kapcsolatban stíluskörünkkel - hogy csak néhány jelentős példát említsünk. Új stílusformák az 1260-as évektől jelentkeznek. A váltást a folyamatos - bár ekkor már a végéhez közeledő - építkezések miatt a legjobban éppen Budán lehet érzékelni. A legnagyobb feladat, a Nagyboldogasszony-templom építése tart még, és a szintén IV. Béla által - a többi intézménynél talán később - alapított, Szent János evangélistáról nevezett ferences templom építése zajlik az évtizedben.

119 Az új formavilág a plébániatemplom második periódusához köthető faragványokon és a ferencesektől ismert két oszlopfejezeten

120 jelentkezik. A korszak egyéb jelentős építkezésein hasonló motívumok figyelhetők meg. A vékony, hosszúkás, bimbóban végződő vagy anélküli levelek, palmetták és karéjos levelek helyett a faragványokon valós növények valósághű formái jelennek meg: finoman kidolgozott, cakkozott szélű szőlőlevelek és fürtök, tölgylevelek makkokkal. Az egri székesegyház nagyszabású átépítéséből származó, kapuzathoz tartozó fejezetzónán szinte paradigmatikusan koncentrálódnak az említett motívumok, méghozzá kivételesen finom színvonalon előadva.

121 A periódus jelentősebb építkezései közül a soproni ferences templom és a gyulafehérvári székesegyház szentélye áll ma is. JEGYZETEK 1. Rostás Tibor: A veszprémi úgynevezett Gizella-kápolna épülete a 13. században. In: Tanulmányok Tóth Sándor 60. születésnapjára. 2. javított, bővített kiadás, Budapest, 2000. 61-79. Jelen cikkem lektora Tóth Sándor volt, akinek támogatását, javaslatait és tanácsait itt is, ez úton is köszönöm. Ugyancsak köszönöm D. Mezey Alicenak a konzultációkat, tanácsokat és azt, hogy biztosította türjei utamat, Friedrich Dahmnak a bécsi, Balassa Lászlónak és Rainer Pálnak a veszprémi segítségei, Papp Szilárdnak fotóit és nem utolsó sorban Végh Andrásnak azt, hogy a Budapesti Történeti Múzeum kőtárainak útvesztőiben és egyéb gyűjteményeiben kitartó türelemmel kalauzolt. Cikkem Édesanyámnak, a Gizella név viselőjének ajánlom. 2. Álljon itt rövid ismertetésük. Az emeleti lámfejezetek tisztítása és feltárása során újabb részletek kerültek elő. így a diadalív középső fejezetének nyugati oldali sárkányfarkára, közvetlenül a tövéhez kis háromkaréjos íélpalmetlát faragtak, vagyis kilevelesedése már az indulásnál megkezdődik. Ez feltételezhető több állal esetében is, ezeknél azonban ez a részlet már nem tanulmányozható. A nyu-