F. Mentényi Klára szerk.: Műemlékvédelmi Szemle 2000/1-2. szám Az Országos Műemléki Felügyelőség tájékoztatója (Budapest, 2000)

TANULMÁNY - Rostás Tibor: Udvari művészet Magyarországon a 13. század második negyedében és közepén, avagy a Gizella-kápolna hazai kapcsolatrendszere

21. Tűrje, premontrei prépostsági templom. A templom északi diadalívpillérének fejezete. 2001. Fotó: Ágh András fordul ki, kétfelől pálcával, homorlattal és rézsüvei kísérve. A külső falsarok nem maradt meg. A profdelemek itt is szarvasán végződnek.

53 A középső rész profilja a vári domonkosok ásatásán előkerült egyik kerettöredéken és a Tárnok utca 5-ből, másodlagos felhasználásból előkerült kettős ívindításon is megfigyelhető.

54 A Mária Magdolna-templomból orrlemezes körtetagos faragványok is előkerültek. Két azonos profilú és méretű ívelemről van szó, amelyek közül az egyik indítás. A szarvas indításforma teszi kétségtelenné a 13. század közepi keltezést. Az ívelemek talán kapuzathoz tartozhattak.

55 Csemegi állapította meg, hogy a Nagyboldogasszony-templom negyedik déli falpillérén levő oszlopfők zárópárkány profilja a türjei Szűz Máriáról nevezett premontrei prépostság hosszház-pilléreinek párkány profiljával egyezik.

56 Az általa nem közölt tagozatsort már mi is jól ismerjük (alulról felfelé: pálcatag, homorlat és sarkantyútag). De ez az összefüggés csak az egyik eleme a Tűrje, a tatárjárás utáni Buda és Veszprém közötti kapcsolatnak. A türjei főhajó és szentély bordáin a körtetagot hengertag helyettesíti - ami gyakorlatilag csak az orrlemez hiányát jelenti. A türjei bordaprofil Budán ablakkereten jelenik meg. A Hess András tér 3. számú ház Fortuna utcai homlokzatának emeleti, csúcsíves ablakán sarkantyúpárral kísért pálcatagféle fordul körbe, alul szarvas megállítással.

57 Folytassuk a sort a zalai templom északi diadalívpillérével. Ennek a féloszlopfejezetén megjelenő levélkompozíció alsó zónájában hullámindáról felváltva lefelé és