F. Mentényi Klára szerk.: Műemlékvédelmi Szemle 2000/1-2. szám Az Országos Műemléki Felügyelőség tájékoztatója (Budapest, 2000)

TANULMÁNY - Rostás Tibor: Udvari művészet Magyarországon a 13. század második negyedében és közepén, avagy a Gizella-kápolna hazai kapcsolatrendszere

22. Tűrje, premontrei prépostsági templom. A templom északi diadalívpillérének szentély felőli átlósbordáját tartó oszlopka. 2001. Fotó: Ágh András felfelé forduló háromkaréjos félpalmctták láthatók (21. ábra). A hét palmetta alakítása egyelőre kevéssé tanulmányozható a durva lefestés miatt. A palmettás sáv fölött öt hosszúkás, bimbós levél válik ki a kehely felszínéből. Jól fejlett bimbóik rátétlevelesek. A fejezet tehát a veszprémi kápolna emeleti hajó szakaszai közt álló tám fejezetének megfelelője.

58 A különbségek (a kompozíció széthúzottsága és nyomottabb arányai) a vaskos féloszlop szélességéhez viszonyított alacsony fejezetzónából erednek. Tovább vizsgálva a faragványt, a hullámindáról leváló utolsó palmetta a féloszlop mögötti lizéna nyugati oldalára fordul ki, és egy, a lizénának a hajó felőli élére faragott sárkány farkához kapcsolódik. A kétlábú sárkány karcsú teste mintegy az indát folytatva hullámot vet, körte alakú, nagy fejével viszszafordul és a hátába harap, orra ráncos. A veszprémi fejezet hullámindája is sárkányból származik, de azt köpi az odafaragott szörnyfej. A türjei jószág a felső kápolna diadalívén megjelenő állatokra is emlékeztet, de elsősorban az alsó kápolna sárkányos zárókövén megjelenő, összegömbölyödő fajtársára 23. Tűrje, premontrei prépostsági templom. A templom hosszházának délnyugati nyolcszöges pillérén lévő nyugati oszlopka alatti konzol. 2001. Fotó: Ágh András