F. Mentényi Klára szerk.: Műemlékvédelmi Szemle 2000/1-2. szám Az Országos Műemléki Felügyelőség tájékoztatója (Budapest, 2000)

KITEKINTÉS - Julián Esteban Chapapria: A spanyol építészeti örökség védelmének kezdetei (1844-1990) II.

16. Cordoba, Mezquita. Alaprajz építészet, amely nem veszi figyelembe a tervezés során ezeket az eszközöket, nem érdemli meg figyelmünket. A 80-as években újabb, kimondottan dokumentációs szempontokat is kezdtek figyelembe venni, ámbár továbbra is elsőbbséget élvezett a művészi érték és főleg a formai analógián alapuló stílusegység kritériuma. Azaz, a legkiemelkedőbb műemlékek külső megjelenésükben egységes jelleget kellett hogy mutassanak - ám az élet egészen más képet mutat fel nekünk. Amíg az erősen sérült leóni katedrális déli és nyugati homlokzatát újraépítették, addig a sevillai katedrális (restaurált) északi és déli keresztházainak portáljai már hiányoznak. De hasonló gondokkal küzd Barcelona katedrálisának főhomlokzata valamint négyezeti kupolája, melyeket soha sem fejeztek be. A cuencai katedrális - eredeti stílusától eltérő - barokk homlokzata jelenleg is rendkívül rossz statikai állapotban van. A műemlék egységes stílusának megtartása érdekében a sevillai katedrálison leállították a Demetrio de los Ríos 1866-os tervei alapján folyó munkálatokat és helyette Adolfo Fernandez Casanova tervei szerint folytatták a helyreállítást (6. ábra). José Oriol Mestres 1860 és 1864 között számos, a barcelonai katedrális főhomlokzatára vonatkozó restaurálási tervet készített. Évekkel később, 1882-ben újfent Oriol Mestres és August Font, a katedrális építészei azok, akik újabb - a konzulensként meghívott Rogent, Artigas y Torras támogatását is élvező - restaurálási javaslatot nyújtottak be. Még ugyanebben az évben Juan Martorell is elkészített egy tervet, amelyet azonban a Szépművészeti Akadémia túlságosan is fényűzőnek minősített. A végül is több szakaszban restaurált főhomlokzat kupolástól, tornyocskáival egyetemben azt a képet mutatja, amit ma is ismerünk. A korszak restaurálási gyakorlatának másik célpontja a román stílusú épületek voltak (7-11. ábra), melyek tanulmányozásánál kettős szempontot vettek figyelembe: - a boltozat szerkezeti megoldása szempontjából a dongaboltozatot az esetek többségében olyan kísérletnek tekintették, amely végül a gótikus építészeti szerkezet megszületésének nagyszerű pillanatához vezetett el; - azoknak a reflekszióknak szempontjából, amelyek a román kori építészet sajátosságait emelték ki, hiszen ennek szerkezeti elemei egyedi esztétikával rendelkeznek (a belső terek és a külső tömeg kombinációja, illetve egymásra épülése).