F. Mentényi Klára szerk.: Műemlékvédelmi Szemle 2000/1-2. szám Az Országos Műemléki Felügyelőség tájékoztatója (Budapest, 2000)

SZEMLE - Diana Ketcham: Le Désert de Retz (Cambridge, Massachusetts 1994) (Pilkhoffer Mónika)

3. A Pán-templom képe. Diana Ketcham: Le Désert de Ret/. 117. megegyezett, azzal a kis különbséggel, hogy az utóbbinál az ovális ablakok fényét a kandallók fölötti ovális tükrök sokszorozták meg. A legfelső szint érdekessége a laboratórium és a dolgozószoba, amit építészeti modellek készítéséhez kovácsműhellyel, ács szerszámokkal és festőállvánnyal is felszereltek. A fehér kandallópárkányokat akantuszlevelek díszítették, a falakat kézi festésű tapéta borította, a berendezés uralkodó színe a galambszürke volt. A lépcsőházban a melegházból származó növények virágcserepei lógtak. A „Törött Oszlop" megjelenése - annak furcsaságából adódóan - a pontos leírás ellenére is csak a könyv gazdag illusztrációjával válik teljesen érthetővé. így talán szerencsésebb lett volna a rajzokat mindjárt a szövegbe illeszteni, megkímélve az olvasót a sűrű lapozgatástól. A Désert de Retz egyik tava mellett épült fel 1777 körül a kétszintes Kínai Pavilon (3. ábra). Az indiai tikfából kivitelezett épület homlokzatát lila és vörös színű, festett minták és bambuszt imitáló oszlopok díszítették. A kémény vázát mintázott, az eresz sarkain csengők csüngtek. Az emeleti szalonhoz csatlakozott a XVI. Lajos stílusban berendezett könyvtár, melynek alkóvjában egy perzsa mintákkal díszített ágy biztosította az olvasáshoz a kényelmet. A Kínai Pavilon tervezőjét több előkép is inspirálhatta művének megalkotásakor. Biztosan ismerhette William Chambers 1763-ban megjelent könyvének képeit a Kcwban tervezett Pagodáról és Confucius Házáról, Emmanuel Here metszeteit a lunévillei Kioskról és a Kínai Házról, és személyesen tanulmányozhatta a Párizs melletti Chanteloup parkjának épületeit. A keleti inspiráció mellett a század közepén nagy hatást gyakorolt az angol tájkertre a növényekkel benőtt, antik romokkal teli itáliai tájkép, amit Fragonard és Hubert Robert fedezett fel déli utazásaik során, de Watteau, Poussin és Boucher is sokat festett témájává vált. A Désert Pán-temploma (2. ábra) szorosan követte a hegytetőre helyezett