F. Mentényi Klára szerk.: Műemlékvédelmi Szemle 2000/1-2. szám Az Országos Műemléki Felügyelőség tájékoztatója (Budapest, 2000)

TANULMÁNY - Rostás Tibor: Udvari művészet Magyarországon a 13. század második negyedében és közepén, avagy a Gizella-kápolna hazai kapcsolatrendszere

a színvonala is a budaiakhoz hasonló. Az ornamentika a háromnegyed oszlopok mellett a pille'roldalakon is folytatódik. A letöredezett nyaktagról induló levelek közül minden második nagyobb, és a kehelyperemig nyúlik föl. Ezek ötkaréjosak, míg köztük kisebb, háromkaréjos levelek vannak. A karéjok szögletesen alakítottak. A levelek tengelyében bemélyedő ér húzódik. A pillérsarkon az eddigiekhez hasonló, de nagyobb, szétterülő, álló levelek találhatók. A kőtárban a fejezetnek megfelelő kialakítású vállpárkány részlete is megvan. A párkány igen lapos, profilját mindössze egy sarkantyútag képezi. A fejezetek fölötti rész kiegészítve a nyolcszög felének alaprajzát mutatja. Figyelemre méltó, hogy a gyu­lafirátóti, Boldogságos Szűz tiszteletére emelt premontrei prépostsági templom kereszt­hajó-fejezetei fölötti zárópárkány is sarkantyútagos és sokszögesen alakított. Ez és egy másik kőtári fejezetzóna-töredék (17. ábra) szoros omamentális rokonsága a rátóti káp­talanterem déli ikerablakának megmaradt külső oszlopfőjével (18. ábra) arra vall, hogy a veszprémi bástya építésekor a közeli gyulafirátóti kolostor romjait is felhasználhatták építőanyagként. 33 Az utóbbi töredék nem illeszthető a pillérek rendszerébe, de (például méretei alapján) mégis egyértelműen ide tartozik. 34 A kehely álló levelei részben egy­másra takarnak, hosszúkásak, valószínűleg ötkaréjosak, erezés nélküliek, a nyaktagról indulnak és felnyúlnak a kehelyperemig. Rátóton a kehely nyolc, kicsivel a nyaktag fölött induló, álló, hétkaréjos levéllel díszített. Ezek a levelek is részben egymásra takar­nak, felső karéjuk kifordul a kehelyperemre, de közepüket bemélyedő ér tagolja. A premontrei templom a Gizella-kápolnához is kapcsolódik, amennyiben a kereszt­hajó délkeleti fejezete fölött fennmaradt indítás bordaprofilja a felső kápolna borda­metszetével egyezik. A veszprémi délnyugati bástya falából két zárókövet is kibontottak. A befutó bor­dák alapján mindkét kő téglalap alaprajzú boltszakaszban helyezkedett el egykor, bor­daprofiljuk is azonos, így minden bizonnyal azonos objektumhoz tartoztak. A profil csúcsívtagját - melyet rendkívül keskeny orrlemez díszít - félhomorlatpár és rézsű övezi, a rézsű mellett, a bordatőnél ékmet­szés helyezkedik el. A profil egyszerűbb, ékmetszés nélküli megfelelője azon a háromágú indításon maradt fenn, amelyet feltételesen a veszprémi domonkosokhoz köthetünk. Rézsűvel kísért ékmetszés a kápolna emeleti zárópárkányának felső részén, illetve a székesegyház környezetéhez 18. Gyulafirátót, premontrei prépostsági templom. A káptalanterem nyugati oldalán nyíló északi ablak megmaradt fejezete. 1999. Fotó: Rostás Tibor

Next

/
Thumbnails
Contents