F. Mentényi Klára szerk.: Műemlékvédelmi Szemle 2000/1-2. szám Az Országos Műemléki Felügyelőség tájékoztatója (Budapest, 2000)

TANULMÁNY - Rostás Tibor: Udvari művészet Magyarországon a 13. század második negyedében és közepén, avagy a Gizella-kápolna hazai kapcsolatrendszere

19. Zárókő talán a gyulafirátóti premontrei prépostsági templomból. Jelenleg: Veszprém, Laczkó Dezső Múzeum kőtára. 1999. Fotó: Rostás Tibor köthető ajtókeret profiljának belső részén is megjelenik. A zárókövek oldalán lévő indításoknak megfelelő bordák ma is tanulmányozhatók a bástya falában,

35 ezek sorozatából alakították ki a bástya nyakánál húzódó párkányt, és az egyik lőrés oldalkáváját is egy-egy ilyen bordadarab alkotja.

36 Az épebbik zárókő kör alakú tárcsáján

37 ( 19. ábra) kis, középső, ötleveles, domború középrészű rozetta körül négy levél fordul körbe az óramutató járásával egyező irányban. A levelek közepén puhán bemélyedő középér húzódik. A levelek aszimmetrikusak, hogy maradéktalanul kitöltsék a rendelkezésre álló felületet. Enyhén meghajlanak és a tárcsa széle felé eső részükön eggyel több karéj van. így négykaréjosak. A levelek csúcsban végződnek, a külső karéjok is csúcsosak, a belső oldali karéj köríves. A karéjok kanalasán alakítottak. A zárókő tárcsájának széle homorlattal tagolt, a homorlat göbökkel díszített.

38 A másik darab megviseltebb állapotú. Középrészén kis, ötkaréjos rozetta foglalt helyet, mely mára teljesen lepusztult.

39 E körül, de vele nem érintkezve kör alakú inda látható, amelyről befelé négy mellékinda ágazik le, amelyek három-három háromkaréjos félpalmettát hoznak. A palmettanyclek a kör alakú indán átfűződnek, a palmetták a zárókő peremén az óramutató járásával megegyező irányba fordulnak. A két zárókő esetében is megfontolandó a rátóti származtatás, elsősorban az ornamentika alapján, de ellene szól a bordaprofil, amely különbözik az in situ indítás profiljától. A proveniencia kérdését így egyelőre nyitva kell hagynunk. A délnyugati bástya falaiban, továbbá a külső várkapu és a tűztorony közti várfalszakaszban további 13. századi faragványok is megfigyelhetők.

40 A várfalban nagy számban láthatók ablakok keretelemei.

41 A rézsűs kávafal közepén karcsú, homorú oldalú, a nyolcszög öt oldalának alaprajzát mutató tagozat figyelhető meg, két oldalán az egykori falsíkra merőleges lemeztaggal. Hasonló ablakkáva rétegköve a Szent György-kápolna pusztulása után épített falból, másodlagos pozícióból került elő a kápolna délnyugati falszögletc mellett.

42 Térjünk vissza a Nagyboldogasszony-templomhoz. Ugyanis kápolnánk és a budai plébániatemplom közti összefüggés szálai tovább is fűzhetők. A budai templom álkereszthajójának déli homlokzatán nyíló kapuzatnak a falsíkkal párhuzamosan és arra merőlegesen állított hármas támpárjai jól megfelelnek a kápolna emeleti hajóját tagoló hármas faliamnak, itt is megvan a középső oszlop mögötti falpillér. A különbség abban áll, hogy Budán nem háromnegyedoszlopokat, hanem körbefaragott monolitokat alkalmaztak.

43 A budai épület északi tornyának nyugati homlokzatán az emelet tükrös