F. Mentényi Klára szerk.: Műemlékvédelmi Szemle 2000/1-2. szám Az Országos Műemléki Felügyelőség tájékoztatója (Budapest, 2000)

MŰHELY - Farbakyné Deklava Lilla: A taranyi plébániatemplom építéstörténete

rához vetetetet Fürhangnak 6. réf Rássa ...Egy Papiros sárga szegh... Tizennyólcz réz Karika... Item Droth öszvösséggel tészen 3 (forint) 42 (dénár)."

24 A szószékkosár homlokoldalán egy címer látható: ovális pajzsban, kék mezőben hátsó lábukon szemközt álló két oroszlán, mellső lábukban kivont karddal (7. ábra). Alattuk a talaj arany színű. A pajzs fölött ezüst sisak, ezen ötágú arany korona. A koronán ezüst daru áll, egyik lábában golyót tart. Jobbról arany-kék, balról ezüst-vörös drapéria. A címer a Festeticsek egy korai, még köznemesi címerének hibás változata. Az eredeti címerpajzsban a két oroszlán egy ötágú koronán áll, itt ez hiányzik. Amikor Festetics Kristóf fiát, Pált 1772-ben grófi rangra emelték, jelentősen kibővült a címerük: a változatlan címerpajzson ekkortól kilencágú grófi korona, fölötte pedig három koronás sisak, közülük a jobb oldali fölött zászló, a középső fölött a daru, a bal oldali fölött pedig ágaskodó unicornis látható. Címertartóként a pajzs két oldalára egy-egy botra támaszkodó, vadembernek öltözött „teleman" került.

25 „...a Sűmeghi Kép író három legényével együt nyóltz hétig Taranyba dolgozván rovásra el hordattak 8 3/4 akó Bort..."

2() Ám a régi oltár és a szószék lefestése nem tarthatott négy ember számára nyolc hétig. Tudjuk, hogy a szenteltvíztartó kőhöz, valamint az ajtók festéséhez lenmagolajat és ólomfehéret vásároltak, feltehetően a „Kép író" műhely végezte ezek festését is.

27 (Meg kell jegyeznünk, hogy a négy fős műhely bécsi akóban mérve átlagban napi 2,21 1 bort ivott meg fejenként, ha pesti, vagy pozsonyi akóban jegyezték a fogyasztást, akkor „csak" 1,98 1 volt a fejenkénti adag, mely inkább hátráltatta, mint siettette a befejezést.) A szombathelyi asztalos és faszobrász csoport az új oltár elkészítéséért 100 forintot, az oltárhoz végzett lakatosmunkáért pedig három forint 50 dénárt kapott, ezeken felül pedig egy akó új bort. Ezzel szemben a négy tagú festőcsoportnak júliusban meg nem nevezett munkáért 50 forintot, a régi oltár és a szószék festéséért, mint láttuk, 150 forintot fizettek ki.

28 Az asztalosok feladatai valószínűleg nem voltak egyértelműen meghatározva, hisz az egyik idézett forrás csak a szószék felállítását említi a megállapodáson felül elvégzett munkaként, míg a kifizetésnél csak az új oltár elkészítésére hivatkozik a számadáskönyv. (Valószínűleg ez is azon hanyagságok egyike, mely ugyan a kivitelezés minőségét nem érintette, ám végül a tiszttartó elbocsátásához vezetett 1765-ben. Ekkortól Hodászi József tiszttartó és a kasznárból lett számtartó, Boda Ferenc vezették az uradalmat.) Van még egy mester, akit szintén név szerint említenek, szerepe nem jelentős, pusztán abból a szempontból érdekes, hogy az épület készültségi fokát jelzi: „Holczhamer János Keszthely övegesnek Taranyi Templom ablakjainak csinaltatásáért..."

29 fizettek. Az 1815. évi Canonica Visitatio még faoszlopokon nyugvó fakarzatot említ: „Ecclesia hac chorum habet e(x) ligno Columnis ligneis insistentem..."

30 A templomba orgona is készült, melyet csak az 1778 évi Canonica Visitatio-bó\ ismerünk: „...orgánum 6. mutationum...", vagyis egy hat regiszteres orgonáról van szó.

31 A templom felszereléséhez 1778-ban három harang is tartozott. Az 1815. évi Canonica Visitatio

32 szintén három harangot sorol fel, ám a Rómer-hagyatékban

33 leírt, ugyancsak három harang közül csak kettő lehet azonos az 1778-ban említettekkel. Az egyiken a következő szöveg állt: „Joseph Pfister me in Oedenburg 1767". Egyik oldalán a Festetics-címer volt látható felirattal: „Christoflms Festetics de tolna et subditi