F. Mentényi Klára szerk.: Műemlékvédelmi Szemle 2000/1-2. szám Az Országos Műemléki Felügyelőség tájékoztatója (Budapest, 2000)
MŰHELY - Farbakyné Deklava Lilla: A taranyi plébániatemplom építéstörténete
eius Taranyiensis Consecrent.", ezenkívül Piéta, Mária Magdolna, AMDG és INCULTUM feliratok, valamint Szent Kristóf ábrázolása. Ezt a harangot közvetlenül a taranyi templom számára öntötték, szemben a másik említett darabbal, mely 1721-ben készült: „Georgius Angerer me fudit Greci 1721" felirata alapján, Szent Flórián és Keresztelő Szent János ábrázolásával. Feltételezzük, hogy ez a harang a Keresztelő Szent János kápolna harangláb]ából került az új templomba. A két harangon a két barokk oltár tituláris szentjeit és az építtető védőszentjét ábrázolták. Az 1815-ben számba vett harmadik harang Rómer alapján az lehetett, melynek felirata „Gegossen von Petrus Weinberd in 5 Kirchen 1805" volt, oldalain Szent Flórián, Szent Péter, a Feszület és egy meg nem nevezett férfialak, valamint szőlőfürt és egyéb ábrázolásokkal. Ezt a harangot 1778-ban nem sorolhatták fel, hiszen később keletkezett. Az 1778-ban leltárba vett harmadik, azonosítatlan harangról nem találtunk egyéb említést, sem leírást. Megállapíthatjuk, hogy a templom 1763-ra készült el. Az egyszerűbb feladatokat az uradalomból, vagy Keszthelyről érkezett mesterekkel végeztették el, az igényesebb művészi munkákra azonban távolabbi területekről képzettebb mestereket szerződtettek. Bár elkészült a templom, az első plébánost, Sinkó Mátyást mégis csak 1768. november 27-én iktatta be a zágrábi püspök. O azelőtt a csurgói plébános mellett káplánként működött. 34 A kereszteltek anyakönyvét ettől az évtől vezették, a házassági anyakönyvet 1769-től. 35 A késlekedés nem magyarázható pusztán a Festetics birtokokon ekkor zajló parasztmozgalmakkal, 36 sem Festetics Kristóf erősen megromlott egészségével, mely végül 1768. február 25-én bekövetkezett halálához vezetett. 37 Amikor utóda és örököse, Festetics Pál átvette a birtokok irányítását, még 1768-ban menesztette Hodászit, mert számos kifogás merült fel ellene. Ideiglenesen Nagy Ferenc, a balatonkeresztúri uradalom tiszttartója vette át a csurgói uradalom irányítását, majd még abban az évben Polacsek Pál. Festetics Pál feltehetően ugyanekkor részletes instrukciókban pontosan leírta minden, az uradalomhoz tartozó személy feladatkörét, melyből többek között fény derül arra, miért nem működött még mindig a taranyi templom. 38 „A Taranyi Ujj Templomnak az boltja meg repedett s az mint az emberek beszedették a cserép födélnek is valami héjjánosságának kelletik lenni, mivel a szél anyira lé hordatta á födelét hóval..." A taranyi templommal történtek miatt Festetics Pál elrendelte, hogy a „...Kőmíves mesterek, úgy az ács Mesterek és az áparancsolatyok lévén, hogy minden esztendeiben minden épületyeimet kétszer visitallja... Mindent azonnal javítsanak ki minden épületen, főleg a templomokon..." 39 Polacsek Pál még 1768 végére kijavíttatja a hibát: „Taranyi Tégla Szény meg vagyon csinálva, és szalmával bé födedettet, de homokos lévén á föld, Taranyba éppen semmi Cserép sindölnek alkalmatos föld nem találkozik; az Templom födelére, Böhönyérül, és Csurgorúl Cserépsindölt köllet hordatni." 4 ® A taranyi templomot az építése során a csurgói téglaégetőből látták el téglával, 41 1768-ban azonban már elkészült a taranyi téglaégető. A megfelelő alapanyag hiánya miatt azonban mégsem helyben készült cseréppel javították ki a hibás tetőzetet. A javítás mértékét sajnos nem ismerjük, de jelentős lehetett, ha az első plébánosra öt évet kellett várni. Polacsek, az új, energikus tiszttartó pótolta mindazt a hiányosságot, ami még szükséges volt a templom működéséhez. A plébános összeírta a hiányzó felszerelési tárgyakat, a listát aztán Polacsek továbbította a templom kegyurának: Festetics Pálnak, aki
