F. Mentényi Klára szerk.: Műemlékvédelmi Szemle 2000/1-2. szám Az Országos Műemléki Felügyelőség tájékoztatója (Budapest, 2000)

MŰHELY - Koppány Tibor: A gátai számadáskönyvek. Adatok egy 17. század eleji dunántúli uradalom építkezéseihez

Vduar háznál való kéménj czinállásátol" vettek fel pénzt. Mindez azt jelenti, hogy a gátai udvarházat 1634-ben fejezték be. Ebben az évben is Habardi fizette „az Galántán munkálódó ven kőmives"-t, az ugyancsak oda dolgozó altenburgi kőfaragót, akitől 17 ajtókeretet és egy kettős osztatú ablakot hozatott és szállíttatott Galántára, valamint „Tiz ezer Cristal üveget es 4 funt fehér onott" az ottani ablakokhoz. A gátai udvarház vagy kastély befejezésével egyidejűleg, feltételezhetően 1633-tól az itteni uradalom segítségével épült fel tehát a galántai új kastély. Mindez azonban nem jelentette a Gátán folyó építkezés befejezését. 1634-ben ismét beindították a téglagyártást. A téglavetők és az égetők készpénzfizetéssel, borral és gabonával szerepelnek a számadások tételei között, munkájuk nyomán újból több tízezer tégla készült. Farkasfalván és Nyúláson az ottani bányákból 45 öl követ vásároltak, Széleskútról és Bécsújhelyről meszet hozattak, gerendát, deszkát, lécet és szeget szereztek be. A Baumeisternek és legényeinek és a Liendert nevű kőművesnek több tételben 55 forintot fizettek ki. Ennél kisebb összegeket kapott a kőfaragó, a kovács, a lakatos, az üveges és a kémény tisztító. Az új gátai építkezés a számadáskönyv bejegyzéseinek megjegyzéseiből rekonstruálható. A Baumeister legényeinek kifizetett összeg „az maior háznál az mit munkalodtanak" járt. Napszámot fizettek „az tó Asso legeninek ki az pincze fundamentumot segitet ásnj", valamint „az posonj Achnak a maiorhazon való munkaira". Négyezer zsindelyt is hozattak a majorház fedésére és három tetőgombot vásároltak hozzá. 1634-ben eszerint új majorház épült Gátán, amely mellé a számadáskönyv tételei szerint kőművesmunkával akol és ácsmunkával további ólak készültek, valamennyi náddal fedve. A számadások utolsó füzetében 1635 januári bejegyzések maradtak meg, építési adat azonban csak egyetlen egy van közöttük: aszerint a deutschaltenburgi kőfaragónak 5 forintot fizettek egy kettős ablakért. Az 1629 és 1635 januárja között eltelt évek alatt tehát a birtokosközösség ügyeit intéző Esterházy Dániel kastélyszerű tornyos udvarházat építtetett Gátán, amely mellé majorság is készült, lakóházzal, pajtával, ólakkal, színekkel. Ezzel egyidejűleg innét szervezték - legalábbis részben - a Galántán folyó, közelebbről meg nem nevezett építkezést is, amely ott is valószínűleg kastély vagy udvarház lehetett, esetleg az a jelenlegi, romantikus külsejű, de reneszánsz eredetű kastély, amelyet Esterházy Pál megrendelésére Mathias Greischer metszett rézbe a 17. század végén. Építőanyag és építési szerkezet A számadáskönyvek tételei alapján megismert építkezésekhez részben maga az uradalom állította elő az anyagot, nagyobbrészt azonban másutt szerezték be. Saját munkában készült a tégla, amelynek előállításához azonban külső téglavető- és égetőmestert alkalmaztak. Az építkezések bonyolítására szerződött kőművesmesterrel ezért mindenekelőtt a téglaégető kemencét készíttették el. A téglavetéshez 1629-től évenként három téglaformát készíttettek pallóból, illetve deszkából az ácsokkal. Ezek olyan sokrekeszes keretek lehettek, amelyekbe egyszerre több száz téglányi agyagot lehetett beverni. A