F. Mentényi Klára szerk.: Műemlékvédelmi Szemle 2000/1-2. szám Az Országos Műemléki Felügyelőség tájékoztatója (Budapest, 2000)

MŰHELY - Koppány Tibor: A gátai számadáskönyvek. Adatok egy 17. század eleji dunántúli uradalom építkezéseihez

nem lehetett tető alá hozni. E meggondolás alapján a kőművesmunkák nagyobb részét, a falazást és a boltozást az előző évben elkészültnek kell tartanunk. A gátai „ház", amely méretei és legalább gondolatban rekonstruálható formája alapján mindenképpen kastélynak tartható, az alapárkok és a pince helyének kiásásától a tetőcsúcsokra kerülő díszgombok felhelyezéséig három éven át épült. Az építésnek ez az üteme mai szemmel nézve nem mondható túl gyorsnak, azonban számításba kell venni az építési anyagok beszerzésének és előállításának az akkori viszonyok közötti nehézségeit, az idegenből hozatott mesterembereket és az egész építkezés szervezési nehézségeit. Az 1629-ben készült pajta és ól mellé tehát 1631-re elkészült a földesúri lakóépület és még ugyanebben az évben a falu mellett folyó Lajta mentén egy gerendákból ácsolt malom, amelyhez külön csatornát is ástak és töltést építettek. 1632-től kezdve helyszíni téglavetésről és égetésről már nem szólnak Habardi Mihály számadásai. A vásárolt anyagok közt szerepel viszont 10 ezer Lajtaszentmiklóson vett falazó- és 5800 padlóburkoló tégla, ezenkívül tetőfedéshez szükséges léc- és zsindelyszeg. További kő ablakkereteket faragtatott Habardi, ablakrácsokat készíttetett, újabb két, bádogból készült tetőgombot vásárolt és végül ajtók és ablakok készítéséhez vörösfenyő lécet, deszkát, valamint diófa deszkát, enyvet, ablaküveget és ónt vásárolt. A kőművesmesternek még ebben az évben is nagy összeget fizetett, mintegy 100 forintot. Az ács 20, a kőfaragó 40 forintot kapott és 70 forintnál többet az asztalos és az üveges, ahogyan akkor nevezték, az ablaküveggyártó. A vásárolt anyagokból és a kifizetett munkabérekből arra lehet következtetni, hogy 1632-ben készültek el a kastély befejező munkái, a tégla- és a fapadlózás, a külső-belső vakolás és meszelés, valamint az ajtók és az ablakok, az azokra kerülő pántok és zárak valamint az ablakok beüvegezése. Ebben az évben jelentek meg Habardi számadásaiban először a Galántán folyó építkezéssel kapcsolatos kiadások. Tizennégy kőből faragott ablakkeretet készíttetett és szállíttatott oda. Az 1633-as esztendőben azután egyre kevesebb a gátai házra és egyre több a galántai építkezésre vonatkozó bejegyzés. Gátán még kőkereteket helyeztek el, zárakat szereltek fel és festettek. A mesterembereknek kifizetett összegek között a kőműves és az ács csupán másfél - másfél forinttal szerepel, öt forinttal a lakatos és a festő. Az ácsmunkák között szerepel egy leégett zsellérház újjáépítése, valamint egy ismeretlen helyű pajta elbontása és újbóli felállítása. A kiadások között viszont megjelenik a Mátyás rievű uradalmi kertész, aki készpénzben 7 forintot és 32 dénárt kapott. Galántára ennél sokkal több volt a kiadás. Habardi Gátáról fizette az ott dolgozó kőművest, ő készíttetett Deutschaltcnburgban ablakokhoz további kőkereteket és kőlépcső fokokat, sőt még az ottani kertész is tőle kapott kisebb összeget. Ugyancsak Habardi fizetett a Galántára vásárolt bútorokért, ágyakért és asztalokért. 1634-ben, amikor Hans Paur „Pau Mászter"-rel elszámolt, „legeninek vagy keömivcscinek az Vduar háznál való munkaiokra" további 77 rénes forintot fizetett ki. Az ezévi építési kiadások közül sajnos nem tűnik ki, hogy melyek a Gátára és melyek a Galántára vonatkozók. Valószínűleg a gátai házon dolgozott a 4 forintot felvevő lakatgyártó és a két forintot kapott üveges, akiket Galántáról hozatott Htbardi és akiknek a munkájához 1100 ablaküveget, - valószínűleg kerek üvegtárcsát - fél mázsa és négy font ónt vettek. Az ablakok zárait brucki lakatos készítette. A Baumeister legényei „az