F. Mentényi Klára szerk.: Műemlékvédelmi Szemle 2000/1-2. szám Az Országos Műemléki Felügyelőség tájékoztatója (Budapest, 2000)

MŰHELY - Balázsik Tamás: A peterdi református templom

Nem tudjuk, meddig temetkeztek a templom köré, de 1817-ben már a 325 fős lélekszámú eklézsia külső temetőjét

1 említi a vizitáció, amely - nyilván, mint elég feltűnő helyi szokást vagy higiéniai szempontot - azt is feljegyzi, hogy a sírokat elég mélyre ássák. E temetőt 1823-ban hagyták fel,

2 1885-ben pedig már a harmadik, új temető szentelésére került sor.

3 A fent leírt formában állt a templom, amikor a 14. századi tizedjegyzékekben először említik a falut, illetve papját, Jánost, aki 1332-ben 40, 1333-ban 30 és 18, 1334ben pedig 1 garast, továbbá 1335-ben 25 báni dénárt fizetett.

4 A 15. században mindössze néhányszor fordul elő írott forrásban a falu neve. Kérdés, e Peterd neve szerepcle predikátumként Newna-i Trutul Miklós Fcyrthow birtokán alkalmazott officialisa, Peterd-i Pál fia János, valamint Pcterd-i Jakab fia János nevében abban az 1413-as oklevélben, amely szerint Peterd-i Pál fia János Peterd-i Jakab fia János és mások útján olyan oklevelet eszközölt ki a megyétől, amely szerint a Feyerthow-i népek egy malomnak alkalmas hajót a Maroth-i János Walpo nevű birtokán lévő vámhelyen minden ráfizetés nélkül vihetnek át.

5 1428-ban egy birtokfoglalási per kapcsán kiállított oklevélben a megyei nemesek sorában Peterdi Pál fia Andrást is felsorolják.

6 Talán az ő elődeik építették a peterdi templomot. 1453-as, 1542-es, 155l-es, 1559-es és 1564-es adatok

7 szerint a pécsi káptalan volt (rész?)birtokosa a településnek. 1542-ben 8, 1557-ben 4, 1564-ben pedig 2 porta adózott részükre. Az 1554-es török adóösszeírás 21, az 1565-ös pedig 18 adózót rögzít a pécsi nahijébe tartozó faluban.

8 A török hódoltság korában Pathai P. Sámuel református püspök szerint már népes gyülekezet volt itt, amely a középkori templomot is birtokába vette.

9 Az 1817-es Canonica Visitatio mint hagyományt említi, hogy a török Pécsre akarta szállítani a templom köveit - az egész téglából épült -, de az itt lakó Bán família visszaváltotta.

10 A Canonica Visitatio szerint hasonlóképpen váltották meg a lakosok a sellyei és a harsányi templomot is, amikor a török Szigetvárt építtetvén minden kőtemplomot lebontatott. Egy 1687-es összeírás szerint Peterd környékén és a faluban 25 kapást, megművelt szőlőt, 4 házat és 4 lakost valamint 30 hold szántóföldet írtak össze. A török császárnak évente 9 török forintot fizettek, továbbá robottal és tizeddel is tartoztak.

11 Pathai P. Sámuel 1647-ben írott levele szerint a templom az unitáriusok kezére jutott,

12 de 1703 körül visszakerült a reformátusok birtokába. 13 Peterd a török háborúk után azon falvak közé tartozott, amelyeket a kincstár számára lefoglaltak. A 18. század elejétől a Batthyányak (német-)bólyi uradalmához tartozott, miután a Kamara 1700-ban illetve 1703-ban átadta falvai, pusztái egy részét MislenyKistótfalu-Töttös-Bóly területén gr. Batthyány Ádámnak a török elleni felszabadító háborúban viselt hadi kiadásai fejében. A 15274 forintra rúgó költségekkel szemben az átadott birtok értéke 48260 forint volt.

14 A 18. század elején a rácok elpusztították a falut és az itt lévő majort, ezért 3 évig lakatlan volt a település.

15 1711-ben 11 lakost írtak itt össze, említenek egy eredetileg kétkerekű, felülcsapó vízimalmot és megállapítják, hogy a határban mészégető van, szentegyház nincs.

16 A 17. században Egerág filiájának számító egyháza 1707 óta anyaegyház, sőt a 18. század végéig Belvárd a filiája volt. 1710-től prédikátora is Peterden lakott.

17 Talán még a rác betörés emlékeként Bohuss kanonok 172l-es Canonica Visitatiója feljegyzi, hogy a templom szentélyének boltozata beomlott, de a tornya ép.

18 A ma is meglévő szépen faragott, de átmázolt szószéket.