F. Mentényi Klára szerk.: Műemlékvédelmi Szemle 2000/1-2. szám Az Országos Műemléki Felügyelőség tájékoztatója (Budapest, 2000)

MŰHELY - Balázsik Tamás: A peterdi református templom

6. Peterd, református templom. A papi szék és a 7. Peterd, református templom. A papi szék bejárataszószék. 1998. Fotó: Balázsik Tamás nak kilincse. 1998. Fotó: Balázsik Tamás a papi széket és a padokat nagy valószínűséggel 1817 előtt készítették (6-8. ábra). Egykor nádtető fedte az épületet.

19 A templom nagy, újkori átépítéséről az 1817-es Canonica Visitatio is megemlékezik.

20 Eszerint 1768-ban a peterdiek kérvényezték a vármegyén, hogy a romlásnak indult tornyot a templommal együtt megújíthassák. A vármegyei deputátusok ezt engedélyezték is, azzal a kikötéssel, hogy a torony a korábbi, tehát a középkori formára készüljön el. A peterdiek ennek szellemében lebontották a régi tornyot és újat építettek. A középkoriaktól határozottan különböző, sárgás, morzsolódó, mészszemcsék nélküli habarcs alapján a toronyépítéssel egyidőben húzták fel a ma is meglévő, kissé suta, íves oromzatot a nyugati homlokzatra is átforduló főpárkánnyal együtt, minthogy a régi oromzatot egészen eddig visszabontották. A torony - ezt a középkori vakolatnak a megmaradt toronycsonkon látható megszakadása is jelzi - észak-déli irányban kb. 5-5 cmrel keskenyebb lett, de „szabályos" román stílusban készült el (9. ábra). Farkasfogakkal és fogrovatokkal díszített ablakait három szinten törték át ablakokkal, az alsón egyegy, meglehetősen hosszú résablakot, a felsőkön oldalanként kettős ablakokat nyitottak. Kérdés azonban, hogy az ívek helyett eredetileg is szögben érintkező téglákat alkalmaztak a farkasfogas tagozatokban és a nyílások záradékaként, ezt a megoldást ugyanis miként az egregyi templom tornyának nyílásai alapján vélhető - a középkorban is alkalmazták. A vármegye rendelkezésében természetesen nem a historizmus iránti elkötelezettséget kell látni. Pusztán így akarták meggátolni, hogy a peterdiek nagyobb, mutató-