F. Mentényi Klára szerk.: Műemlékvédelmi Szemle 2000/1-2. szám Az Országos Műemléki Felügyelőség tájékoztatója (Budapest, 2000)

MŰHELY - Fülöp András: A dunakeszi-alagimajori templomrom régészeti kutatása

33. Borosy András: Pest-Pilis-Solt vármegye közgyűlési jegyzőkönyveinek regesztái. 1638-1711. I. Budapest, 1983. 99., 127., 189., 234. reg. 34. A fonásokat közli: MRT 9. 5/17. 83. A 4. századi szarmata sáncrendszer egyes szakaszai helyenként ma is sejthetők, annak nyomvonala a mai vitorlázó-reptér északi peremén húzódik. A Csörsz-árok szerepéről és legvalószínűbb keltezéséről: Soproni Sándor: Limes Sarmatiae. Archaeologiai Értesítő 96 (1969) 43-52. 49.: terepbejárásáról: MRT 9. 5/16. 80-81. 35. Ekkor a fótiak 45 forintért bérelték Alagpuszta földjeit. (Nagy Iván: Egy jó középrendű nemes úr birtokállaga a XVII. században. Történelmi Tár 1898. 477.); 1667-ben és 1668-ban újra pereskednek a két szomszéd falu ellen. (Borosy András: Pest-Pilis-Solt vármegye közgyűlési jegyzőkönyveinek regesztái. 1638-1711. II. Budapest. 1984. 1090.. 1262. reg.). 36. 1679-ben már ő a birtokos, mikor a dunkakeszieket el kellett tiltani attól, hogy a határt bérlő fótiakat zaklassák (Borosy i. m. II. 1979. reg.). A fótiak egyébként 1684-ben is 45 forintért bérelték a határt. (Nagy i. m. 477.) 37. A sors fintora, hogy azóta a templomrom újra belga kézbe került. A rendszerváltás után ugyanis egy belga tulajdonosú kft. vásárolta meg a majort, s véletlenül a romot is. 38. Chobot Ferenc: A váci egyházmegye történeti névtára. I. Vác, 1915. 217.; Pest megye műemlékei. Lm. 345. 39. A Hadtörténeti Múzeum és Intézet Térképtára. Col. XIV. Sectio 19. 1783.; vö. még: Vác története. Szerk. Sápi Vilmos. Szentendre, 1983. 8., 1. ábra. 40. Érdekesség, hogy templomunkat az álló kőtemplomoknál alkalmazott piros kereszttel ábrázolja. (A Hadtörténeti Múzeum és Intézet Térképtára. Col. XXXII. Sectio 49. 1841.) 41. Pesty Frigyes hely névgyűjteménye. Pest m. Országos Széchenyi Könyvtár. Kézirattár FM 3814/1. 113. 42. A fotómásolat megtalálható: Országos Műemlékvédelmi Hivatal Könyvtára. XI. doboz., 82., 88-89.; ncgalívja ugyanezen jelzeten az Országos Műemlékvédelmi Hivatal Fotótárában van. E fotóról készült rajzocska közlésre került: D. Matuz Edit: Adatok Rómer Flóris kéziratos hagyatékából PestBuda történetéhez. Budapest Régiségei XXIX. ( 1992) 11-32. 20. V. t. 4. 43. Országos Műemlékvédelmi Hivatal Tudományos Irattár. MOB iratottár. 33/1876. Az adatra B. Benkhard Lilla hívta fel a figyelmemet, segítségét ezúton is köszönöm. 44. A törzsívet csak 1876. május 2-án töltötte ki. (Országos Műemlékvédelmi Hivatal Tervtára. 13640.); két rajzának áthúzott változatát közli: Pest megye műemlékei, i. m. 346. 279. ábra. 45. Arányi Lajos: Altalános jelentés a pestmegyei pilisi és váczi járások egyes községeiben kutatott műemléki adatok dolgában. Archaeologiai Közlemények XI. (1877) II. 6. 46. „A magyarországi műemlékek ideiglenes bizottságának Igtatókönyve" IX. 1880. 55. Országos Műemlékvédelmi Hivatal Könyvtára. 47. Magyarország vármegyéi és városai. Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye. I. Szerk. Borovszky Samu. Budapest, é. n. 57. 48. Az alagi templomrom. (A szerző neve nélkül) Technika 10 (1943), benne: Műemlékvédelmi Szemle 22. 646-647. A felmérés eredetije és manuáléja megtalálható az Országos Műemlékvédelmi Hivatal Tervtárában (Műemléki Fényképtár 9713. és 9714.), Csányi Károly monogramjával. A későbbi szakirodalom is erre a felmérésre hivatkozott: H. Gyürky Katalin: Die St. Georg-Kapelle in der Burg von Veszprém. Acta Archaeologica Hungarica 15 (1963) 363. 42. ábra: A szerző a szentélyt 14. századinak írja, de nem tudni, vajon ezalatt - az 1943-as publikáció nyomán - a toldaléképítményt, vagy a poligonális szentélyt érti-e. 49. Gervers-Molnár Vera: A középkori Magyarország rotundái. Művészettörténeti Füzetek 4. Budapest, 1972. 40. 26/1. ábra. 50. Kubinyi András-Melis Katalin: Településeink a honfoglalástól a török hódoltságig. In: Tanulmányok Rákospalota-Pestújhcly történetéből. Szerk.: Czoma László. Budapest. 1974. 45.; Irásné Melis Katalin: Adatok a Pesti-síkság Árpád-kori településtörténetéhez. BTM. Budapest. 1983. 21. 51. MRT 9. 5/17. 81-84.; Alagimajor lényegesebb adatait és az addigi irodalmat megtaláljuk a megye középkori templomainak újabban megjelent kiváló adattárában is (Tari Edit: Pest megye középkori templomai. Studia Comitatensia 27. (2000). 62. 45-47. kép.). 52. Téglaméret: 29x?x5,8 cm.