F. Mentényi Klára szerk.: Műemlékvédelmi Szemle 2000/1-2. szám Az Országos Műemléki Felügyelőség tájékoztatója (Budapest, 2000)

MŰHELY - Fülöp András: A dunakeszi-alagimajori templomrom régészeti kutatása

53. Az ásatási felmérések rajzi feldolgozását Arnóti Zsuzsa és Lénárd Márton végezték. 54. Téglaméret: 18x17x4,3 cm. 55. A kétségtelenül utólagos javítások téglamérete (?x 14,7x3,8 cm) a második padló téglaméreteihez áll közel, de mindenképpen eltér a késó'gótikus szentély tégláitól. 56. Ma már nem eldönthető', vajon nem azért magasabb-e a toldalékhelyiség járószintje, mert még a körtemplom első román kori járószintjéhez igazodott. Az utólag tört bejárat azonban ebben az esetben is figyelembe vette a már ott álló szószéket/mellékoltárt. Hasonló szintkülönbségre hajó és sekrestye viszonylatában Rábaszentmiklóson van példa, ahol a két épületrész egykorú. - László Csaba szíves szóbeli közlése, akinek értékes tanácsaiért ezúton is köszönetet mondok. 57. A tégla mérhető adatai: 37x15x7 cm. A bélyeg sajnos nagyon kopott: negatív mezőben talán S és R betűk között két keresztbe tett kalapács látható. Hasonló a Salgótarján környéki téglaégetőből származó. SN rövidítésű téglákhoz (Fodor József - Lóvéi Pál - Pusztai László: Magyarországi bélyeges téglák I. Dunántúl. Kiállítási katalógus. Székesfehérvár 1985-86. 86.). 58. H. Gyürky i. m. 341-408.; Tóth Sándor: A veszprémi székesegyház, középkori kőfaragványai I. A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 1. (1963) 122-125., vö. még uo. 53. jegyz. Erről legújabban: Tóth Sándor: A veszprémi székesegyház. In: Európa közepe 1000 körül. Szerk. Alfried Wieczorek, Hans-Martin Hinz. A kiállítás tanulmánykötete. Szerk. Marosi Ernő. 396-397. 59. A korábbi értékelésről 1.: Entz Géza: A gyulafehérvári székesegyház. Budapest, 1958. 70-73., 45., 57. kép. Ujabb periodizációja: Erdély rövid története. Főszerk. Köpeczi Béla. Budapest, 150-152., 10. ábra; Korai Magyar Történeti Lexikon Főszerk. Kristó Gyula. Budapest, 1994.245-246.; legújabban (az. eddigi irodalom összefoglalásával): Benkő Elek: Gyulafehérvár. In: Európa közepe 1000 körül. Szerk. Alfried Wieczorek, Hans-Martin Hinz.. A kiállítás tanulmánykötete. Szerk. Marosi Ernő. 369-371. 60. Kozák Károly: Az egri vár feltárása VII. (1957-1988) Agria XXV-XXVI. (1989-90) 325-335. Détshy Mihály - Kozák Károly: Eger vára. In: Heves Megye műemlékei II. Szerk. Dercsényi Dezső - Voit Pál. Budapest, 1972. 77-159. 92. ábra. 61. Pamer Nóra: A kisnánai vár feltárása. Magyar Műemlékvédelem. 1967-1968. 295-313. 62. Gervers-Molnár Vera: A sárospataki r. k. plébániatemplom története az 1964-65. évek ásatásainak tükrében. Magyar Műemlékvédelem VI. (1969-70) 143-145. 63. Parádi Nándor: A Letenye-Szentkeresztdombi kerek templom feltárása. A Nagykanizsai Thúry György Múzeum Jubileumi Emlékkönyve. 1972. 239-262. vö. még: Parádi Nándor jelentése, Régészeti Füzetek Ser. 1. 1965. 64. 64. A magyarországi művészet története. Szerk. Dercsényi Dezső-Zádor Anna. Budapest, 1970. 80-81. 65. Az algyógyi templom keltezését - igény szerint - hol a 11-12. századra (Erdély rövid története... i. m. 153.), hol a 13. századra teszik (Gervers-Molnár i. m. 1972. 36.; Entz Géza: Erdély építészete a I 113. században. Kolozsvár 1994. 60., 70-71., 56. kép.) 66. Ali. századi keltezésről: Gervers-Molnár i. m. 1972. 34.; építési idejét a 12. századra teszi: Genthon István: Magyarország művészeti emlékei I. Budapest, 1959. 233.; 12-13. századi keltezést ad meg: Gerevich Tibor: Magyarország románkori emlékei. | Budapest] 1938. 33. 67. Pl. bizonytalan a bácsszentantali patkóíves szentélyű templom keltezése (Henszlmann Imre jelentése: Archaeologiai Értesítő 7 (1872, 92-93. 3. ábra); valószínűleg 11. századi a fövenyesi templom (Scherer Ferenc: Gyula város története. I. Gyula, 1938. 34-35.) 68. Az ábrázolás kinagyított fotója megtalálható: Barcza József: Egyházak és iskolák. In: Tanulmányok Rákospalota-Pestújhely történetéből. Szerk.: Czoina László. Budapest, 1974. 97-114., 97., 1. kép. 69. A feltárt körtemplomról ennél többet nem is tudunk. (Irásné Melis i. m. 1983. 21.) 70. Ugyanakkor a nyújtott, félköríves szentélyét az ásatás nem tudta egyértelműen bizonyítani. (Czeglédy Ilona: Az isaszegi római katolikus templom feltárása és műemléki helyreállítása. Studia Comitatensia 17 (1985) 431-450.) 71. Gervers-Molnár i. m. 1972.40. 72. Gerevich i. m. 151., CXIX. t.; vö. még: Tóth Melinda: A pécsi székesegyház kőszobrászati díszítése a románkorban. In: Pannónia regia. Művészet a Dunántúlon 1000-1541. Kiállítás katalógus. Szerk.: Mikó Arpád-Takács Imre. 121 -153. 73. Pannónia Regia... i. m. 1-56.