F. Mentényi Klára szerk.: Műemlékvédelmi Szemle 1999/1-2. szám Az Országos Műemléki Felügyelőség tájékoztatója (Budapest, 1999)

MŰHELY - Feld István: Kutatás – dokumentálás – rekonstrukció

28. Búzás 25. jegyzetben i. m. 84. e's 126. képek, illetve ugyanazok a 24. jegyzetben i. m. 119. és 122 oldalán (utóbbi esetben alul) - Itt egy olyan alaprajzi rekonstrukciót hiányolok, amilyent a szerző a budai várpalota 14. század közepi állapotáról készített, ld. Búzás 2. jegyzetben i.m. 76., illetve 16. jegyzetben i. m. 111. 29. E rajzok mind a 25., mind pedig a 24. jegyzetben i. m. megtalálhatók, a legjobb kópiájuk azonban a 26. jegyzetben i. m. 86. és 95. oldalán. Nem tudom, ezeket vagy a korábban tárgyaltakat tekinti-e Búzás Gergely „alaprajzi vázlatoknak", vagy netalán a „12 értelmező (nem /kiemelés nem tőlem, hanem a szerzőtől/ rekonstrukciós) alaprajz-, illetve metszetvázlat" körébe tartoznak, vö. a 22. jegyzetben i.m. 17. Ezzel kapcsolatban be kell vallanom, hogy az értelmező vázlat fogalmával nem tudok mit kezdeni, ezért a továbbiakban továbbra is kénytelen vagyok a tárgyalt rajzanyagot rekonstrukciónak nevezni. 30. Búzás 25. jegyzetben i.m. 11. kép 31. A 24. jegyzetben i. m. 73-107 . oldalain, az utóbbiak azonban már nem a belsőket, hanem az északi árnyékszéktornyot és környékét ábrázolják. Az „egyes jelenségek vonatkozásában" hiányolt értelmezés alatt azt értem, hogy többek között a keleti teremsor hátfalán nem emeli ki a rajz. az elbontott korábbi osztófalak, tüzelőberendezések - a folyamatban lévő kiépítés előtt még jól kivehető - nyomait. Ugyanakkor valószínűleg csak fogalmazási pontatlanságból illeti e rajzokat „épületmetszet, kövenkénti falsíkfelméréssel" megnevezéssel Búzás Gergely a 22. jegyzetben i. m. 17., hiszen esetükben legfeljebb egy-egy tér metszeteiről lehet szó, de sokszor még a kövenkénti felmérés is elmaradt, vélhetően a megmaradt középkori vakolatfelületek miatt. 32. Itt kell megjegyeznem, hogy kísérletet tettem a Lux-féle és az újabb felmérések összemontírozására, hogy legalább egy teljes, falnézeteket is tartalmazó metszetet kapjak az épületről, a felmérési pontatlanságok miatt azonban kudarcot vallottam. 33. Ezért nem ítélhető meg többek között e szárny földszinti nagyterme vállkövekkel elképzelt (és kiépítés alatt álló) boltozatának tudományos megalapozottsági foka. 34. Ez a közzétett dokumentációs anyagon belül üdítő kivételnek számító rajz sajnos csak egy alkalommal került publikálásra, a 25. jegyzetben i. m. 10. képe. Hasonló, pontozásos kiegészítések készültek még a diósgyőri vár esetében, ld. Czeglédy 7. jegyzetben i. m. 16„ 33., 35.. 37. 44., 49., 50., 55. képek 35. A 24. jegyzetben i. m. 124. oldalon, a 25. jegyzetben i. m. 127., 128. kép, a 26. jegyzetben i. m. 1 15., 116. képek. Az utóbbi kettő közül a 115. kép az egyetlen, amely feltünteti (grafikai minőségét tekintve ugyan nem túl szerencsésen) a felvett észak-déli metszetvonalba eső eredeti falmagasságokat is. Ez a változat közölve még: Búzás Gergely - Szólce Mátyás: A visegrádi vár és királyi palota a 14-15. században. Castrum Bene 2/1990. Bp. 1992. 154. Sajnos, elegendő információ hiányában nem tudom eldönteni, hogy ezek a rajzok a „6 alaprajzi vázlatból, 3 részalaprajzból, 5 rekonstruált épületmetszetből és 2 rekonstrukciós látképből" álló, de nem csupán a most tárgyalt északkeleti palotát magábafoglaló „épület rekonstrukciók" körébe sorolhatók-e, vö. Búzás Gergely 22. jegyzetben i. m. 17-18., vagy a már az előzőekben érintett „értelmező ... metszetvázlat" elnevezés illeti-e meg őket. Ld. erre a 29. jegyzetet. 36. A 26. jegyzetben i.m. 107. kép 37. Ezek teszik ki lényegében a 25. jegyzetben i. m. dokumentációs anyaga legnagyobb részét. Búzás Gergelyben azonban bizonyára nem merült fel, hogy a meglevő elemek, nyílásrekonstrukciók feltüntetése a homlokzat- vagy metszetrekonstrukciókban fokozhatta volna javaslatainak megalapozottságát, hasonlóan a 7. jegyzetben idézett Gerevich-munka, előzőekben tárgyalt 271. képéhez. Főleg olyan esetben lett volna ez szerencsés, ha egy nyíláskeret keretkövei „a falból kiomolva az. eredeti helyük közvetlen közelében kerültek elő", mint Búzás Gergely maga írja a 22. jegyzetben i. m. 17. oldalán. Ugyanakkor az egyes részletek, így a díszudvar loggiája vonatkozásában kétségtelenül Búzás Gergelynek kell igazat adnom, miszerint egy építészeti szerkezet kellő alapossággal közzételt rekonstrukcióját nem elég csak általánosságban vitatni, hanem részletes tanulmányban kell felsorolni az ellenérveket, megrajzolva a más lehetőségeket is. Ugyanakkor azonban egy épület egészét illetően szintén nem tekinthető elegendőnek egy általános utalás az eddigi publikációkra, ahol a dokumentációs anyag „csak illusztráció a szöveghez", vö. Búzás Gergely 22. jegyzetben i. m. 18.