F. Mentényi Klára szerk.: Műemlékvédelmi Szemle 1999/1-2. szám Az Országos Műemléki Felügyelőség tájékoztatója (Budapest, 1999)
MŰHELY - Feld István: Kutatás – dokumentálás – rekonstrukció
17. Ozora, a várkastély északi homlokzatának rekonstrukciója. Szekér György munkája. (Feld, István: Castles and mansions in Hungary in the Late Middle Ages. IBI Bulletin 49. 1993. 14. Fig. 15.) Esztergomhoz hasonlóan, egy többször, gyökeresen átalakított épületró'l van szó, ahol a falkutatás különös jelentőséggel bír. Az ásatási rétegrajzok jelölési rendszerének alkalmazásával - még akkor is, ha egy bizonyos kort vagy részletet eltérő vonalvastagsággal kívánunk kiemelni - komoly gondot jelenthet az értelmezhetőség, nem annyira a nem különösen részletgazdag külső homlokzatok esetében (12. ábra), 11 mint inkább azon teljes épület-keresztmetszetek esetében, ahol megjelennek az egykori terek belső falnézetei is (14. ábra). 12 A kutatási eredmények kiértékelése során így szükségessé vált minden egyes dokumentációs felmérés olyan változatának kidolgozása is, amely csak egyetlen építési periódus emlékeit tünteti fel (13., 15. ábra), csak így követhető teljes mértékben az előzőeken tárgyalt felméréssorozat. 73 Hogy ez az utóbbi hét grafika mennyire tekinthető még dokumentációnak, s menynyire sorolható már a jelen munka másik fő témáját jelentő rekonstrukcióhoz, nehezen eldönthető kérdés. A hiányzó vagy roncsolt részletek természetesen kiegészítésre kerültek, de jól elkülöníthető módon, s csupán olyan mértékben, amennyire az a kutatási eredmények által igazolható volt. A hasonlóan feldolgozott emeleti alaprajzon (16. ábra) a nagyrészt már hiányzó középkori falakban nem tüntettünk fel nyílásokat, de a földszinti feltárásokból kikövetkeztethető árnyékszékeket már megrajzoltuk. 74 Az mindenesetre biztos, hogy ez a rajzi megfogalmazás jelentős mértékben járult hozzá az egykori főúri rezidencia megismeréséhez, a nyitott kérdések pontosabb meghatározásához, a biztos és a hipotetikus elkülönítéséhez, miközben kétségtelen, hogy e rajzok messze nem olyan látványosak, mint a korábban tárgyalt emlékeknél sorravet t rekonstrukciók. Ilyeneket az épület jelenleg is folyó helyreállítása (Visegráddal vagy részben Esztergommal szemben) nem is igényelt. 7 '' Bizonyos szempontból azonban azok felé mutató, abba az irányba továbbfejleszthető rajzi ábrázolásnak tekinthetők, mint ezt az a tény jelezheti, hogy ezek alapján készítette el Szekér György a várkastély 15. századi állapotát bemutató - és meg is valósult - makett tervrajzait. A tervlapok egyike, bizonyos korrekcióval, közzétételre került (17. ábra), 1 ^ s így Ozora vonatkozásában képvi-