F. Mentényi Klára szerk.: Műemlékvédelmi Szemle 1999/1-2. szám Az Országos Műemléki Felügyelőség tájékoztatója (Budapest, 1999)
MŰHELY - Feld István: Kutatás – dokumentálás – rekonstrukció
seli a budai várnál tárgyalt homlokzatrekonstrukció típusát. Emellett Filippo Scolari rezidenciájáról szintén készült még a kutatás kezdetén, kifejezetten népszerűsítő céllal egy „hagyományos" tömegrekonstrukció. 77 Ennek, s az eddig a várkastélyról közzétett nagyszámú részletfelmérésnek és részletrekonstrukciónak 78 a kritikai elemzése azonban már nem lehet az én feladatom. Végezetül ismét csak hangsúlyozni kívánom, hogy véleményem szerint minden rekonstrukciós tevékenység alapvetően az alapjául szolgáló dokumentumok segítségével ítélhető meg. Az építészeti rekonstrukció célja, értelme, haszna, sőt néha veszélyessége ezek nélkül aligha képezheti tudományos igényű vita tárgyát. Ezért teljes mértékben egyetértek Búzás Gergely egyik legutóbbi tanulmányának azon megállapításával, miszerint az elpusztult épületek rekonstrukciója számos eredménnyel járhat a kutatás számára. Ennek során azonban valóban ügyelni kell arra, hogy mindez ne kerüljön ellentmondásba a megmaradt töredékekkel és az ismert tényekkel, továbbá minden egyes pontja ellenőrizhető, valószínűségének foka mérhető legyen. Magam is úgy vélem, hogy egy ilyen rajznak vagy rajzsorozatnak pontosan meg kell mutatnia, melyik eleme milyen mértékben bizonyítható. Ez azonban csak úgy lehetséges, ha az alapos régészeti kutatáson alapuló tudományos dokumentáció is rendelkezésre áll, hisz e nélkül aligha derülhet fény egy rajzi rekonstrukció esetleges hibáira. 79 JEGYZETEK 1. Császár László: A műemléki helyreállításról. Műemlékvédelem XLIII (1999) 63-64., Román András: Helyreállítás = és/vagy restaurálás. Műemlékvédelem XLIII (1999) 163., Fejérdy Tamás: Helyreállítás, restaurálás, rekonstrukció - hitelesség. Műemlékvédelem XLIII ( 1999).214-215. - A téma aktualitását mi sem jelzi jobban, hogy az ICOMOS Magyar Nemzeti Bizottsága 2000. évi közgyűléséhez kapcsolódó konferenciáját is a rekonstrukció kérdésének szentelte. 2. Marosi Ernéf: A rekonstrukció a művészettörténetben. Ars Hungarica 1998/2. 353-368., ld. továbbá Marosi Ernő: Konzerválni, restaurálni, rekonstruálni. Szalon III (1999) III-VI. 2-3. illetve egy más megközelítés: Búzás, Gergely: Einige Fragen zur Baugeschichte des Schlosses von Buda. Acta Históriáé. Arnum Hung. 39. 1997. 71-116. 3. Emiatt nem használom a következőkben a „hitelesség" nem kevésbé vitatott fogalmát sem. 4. Ugyanakkor tudatában vagyok annak, hogy ez a terminológia - tehát az, hogy a különböző végzettségű szakemberek által, a földfelszín alatt vagy a felmenő falakon végzett kutatást egyformán a régészet körébe sorolom, azaz. az ásatást és a falkutatást csak két, egymáshoz kapcsolódó módszernek tekintem -, elsősorban a kutatók diplomáinak eltérő bejegyzései miatt, még korántsem tekinthető általánosnak, így a középkori kastélyainkról legutóbb megjelent kiváló monográfia szerzője is megkülönbözteti egymástól a „régészeti feltárást illetve műemléki kutatást": Koppány Tibor: A középkori Magyarország kastélyai. Művészettörténeti Füzetek 26. Budapest, 1999. Ugyanakkor Búzás Gergely „ásatások és épületrégészeti kutatások" során előkerült maradványokról szól: Id. a 2. jegyzetben i. m. 71. Saját álláspontom részletesebb kifejtése: Feld István: 16. századi kastélyok Északkelet-Magyarországon. A régészeti kutatások eredményei. A Rákóczi Múzeum Füzetei. Sárospatak, 2000. Figyelemreméltó, hogy a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának egyik legújabb, 9/99. (VII. 16) számú, „a régészeti feltárásokról és az engedélyezési eljárásokról" szóló rendelete (Kulturális Közlöny, XLIII. évf. 19.SZ. 634.) a régészeti feltárás összefoglaló fogalma alatt említi az ásatást és a falkutatást, más egyéb kutatási módszer, így a lelelfelderítés, terepbejárás mellett. 5. Ld. erre példákkal az előző lábjegyzetben idézett munkámat.
