F. Mentényi Klára szerk.: Műemlékvédelmi Szemle 1999/1-2. szám Az Országos Műemléki Felügyelőség tájékoztatója (Budapest, 1999)

SZEMLE - Kincses Károly- Sándor P. Tibor: Fotó – Város – Történet (Ritoók Pál)

1. Borsos és Doctor: A Nemzeti Hajós Egylet csoportképe, 1871. kaságokat, de legalább eredetiben böngészhette a panorámaképeket, merenghetett a technikai bravúrokon és a képalkotó szemlélet sokszor korát meghazudtoló frissességén. A kötet által átfogott 120 év első harmada szinte egyszerre volt Budapest és a fényképezés gründolási korszaka. Az 1867-es kiegyezést követő politikai stabilizáeió kedvezett az építőtevékenységnek. A magántőkét főként bérházak építésébe fektették be. Az Osztrák-Magyar Monarchia magyar fővárosának ugyanakkor hatalmi központjellegét is demonstrálnia kellett. Budapest látványos középületeinek nagy része, minisztériumok, bíróságok, iskolák és egyetemi épületek, az Opera és más színházak, pályaudvarok és több múzeum ebben az időszakban épült fel. Megvalósult a főváros két legnagyobb arányú városrendezési elképzelése: az Andrássy út és a Nagykörút kiépítése. A rohamosan növekvő nagyváros közönsége nyitott volt a technikai vívmányok, így a fényképezés iránt is. Az arisztokrácia és a felsőközéposztály tagjai számára nem volt elegendő a festett portré vagy társasági eseményeket megörökítő grafika. A sajtó növekvő számú és fokozatosan javuló minőségű fényképet közölt. A kereskedelmi reklám is egyre gyakrabban élt a fényképezés adta lehetőségekkel. A fővárosban és a külföldön is