F. Mentényi Klára szerk.: Műemlékvédelmi Szemle 1999/1-2. szám Az Országos Műemléki Felügyelőség tájékoztatója (Budapest, 1999)

SZEMLE - James S. Ackerman: The villa (Pilkhoffer Mónika)

3. Le Corbusier: Villa Savoye, Poissy, 1928-1930. James S. Ackerman: The villa, 1990. 19. fejlődésük viszont a hasonló körülmények hatására megismétlődött a későbbi korok gyarmati területein. A kötet harmadik és negyedik fejezete a villa újjászületésének korszakával, a reneszánsszal foglalkozik. A korai Medici villák még sok mindent megőriztek a középkori kastélyépítészet és a feudális erődítmények elemeiből (tornyok, várárkok, csipkézett falak), melyek a 18. századi angol kastély villa-építészetben, Vanbrugh és Robert Adam munkáiban bukkantak fel újból. A két legtöbbet foglalkoztatott építész - Michelozzo és Giuliano da Sangallo - munkáiban való gyönyörködés mellett csak azt sajnálhatjuk, hogy a szerző túl szűkszavúan beszél Lorenzo építészeti ambícióiról és magáról a Medici családról (1. ábra). A könyv egyik legfontosabb része Andrea Palladio munkásságát mutatja be, melyben az egyszerű és a grandiózus, a velencei és a római, a kényelem és az antik ősök vidéki virtusa egyesül a megrendelő igényeinek figyelembevételével. Megfontolandó azonban az írónak az a meglátása, hogy a remek koncepció ellenére sem lett volna Palladio a történelem folyamán a legtöbbet utánzott művész, ha munkáit és építészeti eszköztárát nem publikálja könyvében (Négy könyv az építészetről), melynek illusztrációi messze elvitték nevét, ötleteit és elveit, hogy azok Angliában találják majd meg „reneszánszukat''. A könyv írójának nagyszerű vonása, hogy komplexen közelít témájához: a történelmet nemcsak korfestőként használja, hanem a művészeteket a korszak részeként vizsgálva maguknak az esztétikai változásoknak az okait is a társadalmi-gazdasági-ideológiai helyzetből kiindulva magyarázza, miközben odafigyel az architektúra és a többi