F. Mentényi Klára szerk.: Műemlékvédelmi Szemle 1999/1-2. szám Az Országos Műemléki Felügyelőség tájékoztatója (Budapest, 1999)
KIÁLLÍTÁS - Bujdosó Győző: Sedlmayr János Ybl-díjas építész „Műemlékek elvi rekonstrukciói” című kiállításáról
banális, továbbá gyorsan lepusztult és elavult, míg a kerengő és a templomtér építészetileg máig friss és követendő maradt. Három rajz a vértesszentkereszti templomrom nyugati kapujáról, két felmérés és egy rekonstrukció. Vonalrajz illetve műszaki rajz és pontozott, plasztikus rajz. Lényegre törő, látványteremtő, de beméretezett. Három pillérrajz. nyolcszögű, kiforgatott nézetekkel, pillérfejezet elvi rekonstrukciója a bűnökkel (2. ábra), a legyőzött bűnökkel (3. ábra), és az üdvözültekkel (4. ábra). Ismét azt az erős hajtóerőt tükrözik, ami a rajzzal való újrateremtést és láttatást, bemutatást célozza. A rajzi kifejezés, kommunikáció közegében született az a humoros rajzsorozat 1985 karácsonyán, ami a „tudományos vizsgálat a bús magyar élethez" címet viseli, és az elvi rekonstrukció munkamenetét és terminológiáját parodizálja. Ugyanígy, a rajzi kifejezés és a nosztalgia, a visszavágyódás, az elmúlt idők újrateremtésének, visszabogozásának vágyával készülhetett az a két-két rajz, ami Sedlmayr János nagyszüleinek és szüleinek otthonát rekonstruálja Donji Miholjácban valamint Sopronhorpácson. Tárgyilagosság, pontos rögzítés, szinte szociografikus tudományosság. Utoljára maradt az a fázis-rajz sorozat, aminek egy másik, egyszerűbb változatát a kiállítási meghívón is láthattuk. Alapja egy vonalháló, ami a városi telekszélességek léptékhelyes ábrázolásából adódott, és ami egyben a vetítés irányát is megadja. A rajzsorozat elemei ugyanis önmagukban is kétrészesek, szerzőjük az ortogonális (homlokzati vagy nézet-) rajzok mögé vetítette a város sziluettjét, míg a háttérben - a beazonosítást segítendő - a Szent György-templom változó állapotai jelennek meg. A homlokzatok alatt pedig a földszinti struktúrák rajza, a kapualjak és helyiségek, a boltozati rendszerek perspektív képe látható. Ez a gépek, autók ábrázolásánál használt robbantott, röntgen-rajzokhoz is hasonlít. A tollrajz ráadásul mintha egy beszkennelt és kinyomtatott rajz lenne, már a virtuális kor jegyeit viseli magán, furcsán, titokzatosan kékes-zöldes. A rajzsorozat grafikailag is figyelemre méltó, egységes vonalasságával, függőleges és vízszintes strukturáltságával a muráliák, falikárpitok világával rokon, és a téma alapján egy végtelen időszalag vagy film része is lehetne. Azt hiszem, hogy a rajzsorozat, mely az eddigi életmű rajzi részének csak egy szűk szelete, jól illusztrálja azt, és rávilágít a bemutatott műfaj fontosságára, valamint arra, hogy a műemlékekkel foglalkozóknak milyen felelőssége van adott munkájukban nem csupán a kutatást segítő, de a közönséget informáló, tanító rajzokat készíteni.