F. Mentényi Klára szerk.: Műemlékvédelmi Szemle 1999/1-2. szám Az Országos Műemléki Felügyelőség tájékoztatója (Budapest, 1999)

MŰHELY - Lampert Rózsa: Óbuda-Újlak rehabilitációja

17. Újlak, a Bécsi út részlete. Ami a „Grinzing"-bő1 megmaradt. Fotó: Lampert Rózsa, 1998. a nagy forgalmat a Margit hídtól kezdődően, a Duna és a Budai-hegyvidék között egy keskeny völgyszorosban, vagyis az újlaki városrészen keresztül kellett lebonyolítani. Ez a területsáv kevés volt ahhoz, hogy magának Óbudának a forgalmi igényeit kielégítse, nem is beszélve a Bécsi útnak nemcsak országos, hanem kontinentális jelentőségéről. Ez a tarthatatlan helyzet hamarosan felvetette az Óbudát a szemben lévő parttal összekötő Duna-híd szükségességét. A gondolatot hamarosan tett követte, és a Fővárosi Közmunkák Tanácsa híd építését határozta el, amely a legnagyobb laksűrűségű óbudai részt kötötte volna össze Pesttel. A Dunán azonban még sok víznek kellett lefolynia ahhoz, hogy a híd építése valóban meginduljon. A következő évtizedekben azonban Óbuda és ezzel együtt Újlak jövője mindig a hídhoz kapcsolódott, hol hátráltatva minden rendezést, hol fellendítve az újjáépítést.

11 Az óbudai híd problémájával foglalkozó első szabályozási terv 1895-ben készült el. A hídtengelyt az óbudai oldalon pontosan a Szent Péter és Pál- templom középvonalára vették fel, ami egyenes irányban haladt a pesti oldal felé. Ez a szabályozási terv az I. világháborúig érvényben volt. A kisajátítások a tervnek megfelelően megkezdődtek, de építkezés alig történt. Miután a híd eszerint a tengely szerint szerencsére nem épült meg, a háború után újra napirendre került a téma. A folyton növekvő forgalom miatt különösen közlekedési szempontból avult el a terv. Nem lett volna szerencsés ugyanis az óbudai templom két oldalán levezetni a hídfeljárók forgalmának zömét.

12 A budapesti Duna-hidak megépítését a kormány mindig a maga feladatának tekintette (9. ábra). A hidak helyének kijelölése, alakjának meghatározása azonban a Fővárosi Közmunkák Tanácsának közreműködésével és egyetértésével történt. Az óbudai híd (Árpád híd) végleges tengelyéről - a Margit- és az Óbudai-sziget csúcsán keresztül végül is 1935-ben a kereskedelmi miniszter döntött. A Fővárosi Közmunkák Tanácsa és a kereskedelmi miniszter által javasolt tengelyek között a fő különbséget az jelentette, hogy a Margit-sziget mentesüljön-e a híd forgalmától vagy sem. A miniszter a szigetet érintő hídtengely mellett foglalt állást, ami a pesti oldal szempontjából is lényegesen előnyösebb helyzetet eredményezett. Ez a hídtengely kedvezőbb helyzetbe hozta Óbuda három legjelentősebb műemlékét, a barokk r.k. templomot, a zsinagógát és a Zichykastélyt is.

13