F. Mentényi Klára szerk.: Műemlékvédelmi Szemle 1999/1-2. szám Az Országos Műemléki Felügyelőség tájékoztatója (Budapest, 1999)

MŰHELY - Morvay Endre: Parisiana, a poraiból feltámadt főnix

Lajta minden munkáját a racionális gondolkodás, a fegyelmezett rend és a nagyon alaposan kiérlelt arányok erőteljes és nagyvonalú megfogalmazása jellemzi. A Parisiana homlokzata, mely 1909-ben készült el, nem azt az ízlést képviselte, amely a szecesszió forradalmával vonult be a művészetek valamennyi területére, és 1909-ben még javában uralkodott. Lajta Béla előbbre tartott. A Parisiana homlokzatának legnagyobb értéke az volt, hogy tizenhat évvel megelőzte azt a stílust, melynek jeleit 1925-ben vették először észre az akkori Párizsi Iparművészeti Világkiállításon, és amely az Art-deco elnevezést kapta. A Parisiana volt Európában és talán világviszonylatban is az első Art deco épület. Éppen ezért homlokzata valamilyen egészen sajátos, egyéni hangulatot árasztott. A homlokzati motívumok kiosztására, arányukra és méretezésükre Lajta egy szigorúan következetes rendszert konstruált. Ennek kulcsa az az arány, mely a négyzet átlója és annak oldalai között fennáll, vagyis 2:1. így például az ablakok magassága (emeletieknél vállvonalig) úgy aranylott az ablakok szélességéhez, valamint a trapéz-pinceablak könyöklőpárkányának szélessége annak záradék-szélességéhez, mint 2:1, az oldalbejárat magassága pedig szélességéhez úgy aranylott, mint (2+1): 1. Az aránybeli összefüggések mellett a homlokzat egyes motívumai között még méretbeli összefüggések is voltak (5-6-7. ábra). Az első emeleti ablakok magassága (vállvonalukig mérve) megegyezett a földszinti ablakok, valamint az oldalbejárat szélességével, és azonos volt a trapéz alakú pinceablak könyökpárkány-szélességével is. Az első emeleti ablakok szélessége azonos volt a földszinti ablakok magasságával és a trapéz pinceablak záródásának szélességével. A lábazat magassága megegyezett a hármas kapuk feletti mezők magasságával, és ez a méret azonos volt az ablakok szélességének és magasságának összegével is. Az arányok megváltozása az új homlokzaton nem csak mérésekkel, hanem már puszta rátekintéssel is megállapíthatók. A változás az oldalbejáratok összehasonlításakor különösen szembetűnő (10-11. ábra). Az 1990-ben elkészült Arany János (ma már Új Színház) homlokzata önálló építészeti alkotás, Lajta Béla homlokzati motívumainak más arányú felhasználásával. Endre MORVAY PARISIANA: AUS EINER ASCHE AUFERSTANDENER PHÖNIX Pester Mode der Jahrhundertwende war das Orpheum, das Varieté. Auf den Bühnen treten auch ausländische Künstler auf, man veranstaltet Schönheitswettbewerbe. Der Besitzer des Parisiana läßt 1909 sein neues, großzügiges Vergnügungslokal von Béla Lajta neben der Sugárút (heute Andrássy út), auf dem Grundstück der damaligen Két szerecsen utca (heute Paulay Ede u. 35) erbauen. Das Lokal wurde mit seiner einzigartigen Fassadengestaltung und Innenausbildung ein wahres Schatzkästchen von Budapest an der Jahrhunderlwende. Lajta verlieh dem ganzen Gebäude ein einheitliches Erscheinungsbild, dessen Hauptcharakteristiken der große auf glatten Oberflächen erscheinende expressive