F. Mentényi Klára szerk.: Műemlékvédelmi Szemle 1998/2. szám Az Országos Műemléki Felügyelőség tájékoztatója (Budapest, 1998)

MŰHELY - Rostás Tibor: A besztercei volt minorita, ma görög katolikus templom

12. Beszterce, egykori minorita templom. A lebontott kolostorból származó töredékek 1910 körül. OMvH Fotótár, Lux-hagyaték. Itsz. 25483. poz. konságban áll a szintén Északnyugat-dunántúli Árpás, egykor Szent Jakab tiszteletére szentelt premontrei prépostsági templomával. Mindkettő egyhajós, négyszöges szentélyű téglatemplom, síkfödémes hajóval és szűkebb, bordás keresztboltozatos szentéllyel, melynek keleti falán két félköríves ablak nyílik. A koldulórendi építészet ezen egyszerűbb sajátosságait viselik magukon, és ennek felel meg a vasvári torony elhelyezése is a szentély északi oldalán, és ettől csak az árpási nyugati toronypáros elrendezés tér el, ami a kegyúri alapítással kapcsolható össze. Mindkét épület a 13. század középső évtizedeiben keletkezett. Vasvárt IV. Béla alapította 1254 előtt, az árpási apátságot Móric mester, nyitrai ispán, 1251-ben. A magyar anyagban Besztercéről és Vasvárról ismert homlokzattípus és nyíláselrendezés itáliai eredetű. Ezt a nyíláskiosztást az itáliai templomhomlokzatokon a 12. századtól kezdve a középkor folyamán széles körben megtalálhatjuk. Az alaptípus azokon a háromhajós templomokon alakulhatott ki, melyek főhomlokzata a bazilikális metszetnek felel meg. Ám ezeknél a mellékhajókba nyíló hosszúkás ablakok a főhajóba vezető bejárat két oldalán szerepelnek, és csak a kiemelt főhajót megvilágító körablak nyílik az ajtó fölött. Párhuzamként az alaptípusnál gazdagabb megoldású, nagy szabású, háromhajós bolognai ferences templomot, a San Francescót említhetjük. Ennek 1250 körül emelt homlokzatán a három hajó egy közös kulissza oromzat alatt egyesül.