F. Mentényi Klára szerk.: Műemlékvédelmi Szemle 1998/2. szám Az Országos Műemléki Felügyelőség tájékoztatója (Budapest, 1998)

MŰHELY - Rostás Tibor: A besztercei volt minorita, ma görög katolikus templom

A főhajónak megfelelő középrészen összpontosul a három ablak, úgy hogy a csúcsíves ablakok is a kapu fölé kerülnek

9 (10. ábra). A tagolás, a mellékhajókat elhagyva a magyar emlékeknek megfelelő. Ennek alapján feltételezhető, hogy a 13. század közepi Itália egyszerűbb, egyhajós, koldulórendi templomai lehettek a magyar emlékek közvetlen előképei. Mint említettük, a besztercei csúcsíves ablakok mérművesek, - amely nem jellemző a korszak itáliai templomaira. Az ablakok mérműprofilját a falvastagság közepén, kívül-belül rézsű alkotja, a külső a kifelé eső szélén pálcataggal gazdagított, a belsőnél a pálcatag helyén kis lemez szerepel. A pálcatag lábazattal és fejezettel ellátott. A lábazatok erősen lepusztultak. A könyöklőn szögletes talplemez felett nagyobb, majd kisebb lapos tórusz között talán menedékes trochilusz vehető ki. A fejezetek átlós helyzetűek. A nyaktag felett a kelyhen két-két szőlőlevél helyezkedik el. Nyeleik közös pontból indulnak. Öt szögletesen alakított, nyílhegy alakú karéjból állnak, melyek felszíne vájatolt. A vájatok élben metsződnek a karéjok tengelyében. A fejezeteket téglalap alaprajzú fedőlemez zárja le. Az ablakok mérműveinek középső része kitört, de annyi maradt, hogy formájuk megállapítható: két csúcsos háromkaréj felett négy- vagy háromkaréj volt. Az alakzathoz középső osztósudárra is szükség volt, nyilván fejezettel és lábazattal (11. ábra). 13. Beszterce, egykori minorita templom. A lebontott kolostorból származó töredékek 1910 körül. Részlet az 1525. évszámot viselő szemöldökkővel. OMvH Fotótár. Lux-hagyaték, ltsz. 25483. poz.