F. Mentényi Klára szerk.: Műemlékvédelmi Szemle 1998/2. szám Az Országos Műemléki Felügyelőség tájékoztatója (Budapest, 1998)

SZEMLE - Kanako Tanaka: Absence of the Buddha image in early buddhist art – towards its significance in comperative religion (Lővei Pál)

KANOKO TANAKA: ABSENCE OF THE BUDDHA IMAGE IN EARLY BUDDHIST ART - TOWARDS ITS SIGNIFICANCE IN COMPARATIVE RELIGION D. K. Printworld (P) Ltd. New Delhi, 1998. (Emerging Perceptions in Buddhist Studies, no. 8) Az 1998. évi. amszterdami Nemzetközi Művészettörténeti Kongresszus erősen az európai művészettörténet témaköreire korlátozta vizsgálódásait, bár témáját - Emlékezés és felejtés (Memory and Oblivion) - minden bizonnyal az emberiség valamennyi földrajzi környezetének művészeti alkotásaival kapcsolatba lehetett volna hozni. Az okokat, amelyek ezt a leszűkítést eredményezték, nem ismerem. Talán az európai helyszín, az egyes szekciók témájának címadása és a célkitűzések megfogalmazása nem volt elég vonzó az Európán és az Amerikai Egyesült Államokon kívüli kutatók számára, esetleg az előadás-tervezetek között válogató szekcióelnökök voltak „felelősek" a helyzetért. Mindenesetre tény, hogy a 130 előadás közül mindössze hét valamennyire is egzotikus akadt: egy program Szenegál modern városi házfalfestészetével, egy másik Etiópia újkori Mária-képeivel, egy-egy Dél-Afrika, illetve Mexikó művészettörténet-történetével, egy előadás az argentin film és a diktatórikus kormányzat kapcsolatával, egy további az ősi pueblo motívumkinccsel és végül egy a buddhista művészet bizonyos kérdéseivel foglalkozott. Valójában ezek többsége is az európai-amerikai művészet, illetve művészettörténet hatását mutató jelenségekre tért ki, és leginkább csak az utolsó kettő volt valóban tengerentúli. Hasonló arányok jellemezték a nemzetközi művészettörténeti kongresszuson most először szervezett poszterszekciót is: a kilencven tábla között még a hat latin-amerikai közül is csak egy vizsgált Kolombusz előtti (maja) témát, egy másik a gyarmatosítás korának és a jelennek tájképalakítását hasonlította össze, és négy poszter kortárs művészeti kérdést tárgyalt. Ehhez egyetlen további egzotikum járult, a buddhista művészet köréből. A buddhista témájú, „Az üres trón a korai buddhista művészetben" című előadás és poszter valójában egy volt, az ismétléssel szerzője hangsúlyt szeretett volna adni a kongresszus előadásai közé - rajta kívülálló okok miatt - alig illeszkedő témájának. A figyelmet még másképp is igyekezett munkájára felhívni: kérdőívet szerkesztett, amelyben a kongresszusi résztvevőknek a korai buddhista művészetről való - legalábbis saját válaszaim ismeretében többnyire igencsak csekélyre becsülhető - ismeretanyagára próbált rákérdezni. Előadása minden erőfeszítés ellenére sem tartozott a leglátogatottabbak közé, amennyire ezt meg tudtam ítélni, meglehetősen méltatlanul. Az előadó, Kanoko Tanaka japán művészettörténész hölgy Delhiben doktorált, Amszterdamba pedig Cambridge-bo] érkezett, mint ösztöndíjas.