F. Mentényi Klára szerk.: Műemlékvédelmi Szemle 1998/2. szám Az Országos Műemléki Felügyelőség tájékoztatója (Budapest, 1998)

SZEMLE - Schikedanz Albert (1846-1915) (Timár Árpád)

SCHICKEDANZ ALBERT (1846-1915) Ezredévi emlékművek múltnak és jövőnek. Millenial Monuments for the Past and the Future. Kiállítás a Szépművészeti Múzeumban 1996. szeptember 19-től december 31-ig. [Kiállítási katalógus] Szerk. Gábor Eszter és Verő Mária. Budapest, 1996. Több nagysikerű kiállítás és a hozzájuk tartozó, tanulmánykötetnyi katalógus - Feszi, Ybl, Aranyérmek-Ezüstkoszorúk, A historizmus iparművészete, Schickedanz — valamint néhány monográfia és tanulmánykötet - Komárik Dénes: Feszi Frigyes, a Zádor Anna szerkesztette A historizmus művészete Magyarországon, Sisa József: Szkalnicky Antal - megjelenése után joggal feltehető a kérdés: hol tart a historizmus kutatása Magyarországon? S hol tart ezen belül az építészettörténeti kutatás, milyen eredményeket ért el, milyen további feladatok állnak előtte? E kérdések felvetése különösen méltányos és jogos Gábor Eszter monográfia méretű és rangú Schickedanz tanulmánya kapcsán, hiszen ez a munka a legmagasabb szinten képviseli napjaink magyar építészettörténeti kutatásának szemléletét és módszerét. E módszer leglényegesebb jellemvonása, hogy több szinten, több síkon közelíti meg tárgyát. Az első szint az építéstörténet rekonstruálása. Ezen a területen mutatkoznak meg leglátványosabban, legeredményesebben Gábor Eszter kutatói alkatának erényei: a maximális tárgyilagosságra való törekvés, a tények, adatok tisztelete, a szorgalmas, kitartó feltáró munka. Alapos levéltári kutatások alapján - pályázati kiírások, tervek, kalkulációk, bírálati jegyzőkönyvek, tervmódosítások, telekkönyvi bejegyzések, szerződések, számlák, elszámolások, valamint a sajtóvisszhang tanúságait is felhasználva - idézi fel egy-egy fontosabb épület létrejöttének történetét. A feldolgozás következő fázisa a tervek, illetve az elkészült épü letek formai leírása és elemzése. Az építészettörténészek jelentős hányada mérnöki végzettségű, a pontos terminológia használata általában az ő erősségük, de hogy bölcsész diplomával rendelkezők számára sem reménytelen ennek a feladatnak a megoldása, arra is kiváló példa Gábor Eszter tanulmánya. Példaszerű a tervek és a megépült objektumok szakszerű leírása, az elemek pontos megnevezése, formai jellemzése. Ez a mérnöki precizitás tovább növeli a tanulmány hitelességét, meggyőző erejét. A következő szint az elemek, motívumok történeti megközelítése, az elődök, példaképek, a műhelykapcsolatok feltárása. Ez a megközelítés a historizmus esetében szinte magától értetődik, hiszen itt tudatos, sőt programszerű volt a történeti példaképek követése, a minták variálása. Schickedanz szemléletének, formavilágának megértése szempontjából is igen fontos azt tudni, hol tanult, milyen műhelyekben dolgozott, kinek hatása alatt állt, s milyen példákat követett önálló tervező tevékenysége során. Az alkotások leírásához, elemzéséhez több-kevesebb esztétikai elemzés és értékelés is kapcsolódik, szó esik az elemek, motívumok ritmusáról, arányairól, az összhatás